Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

állapotbani város kebelében vesztegleni, örömei fordítók szülő földünk felé szekerünk rúdját, számlálva a perceket, mellybe ujabb érdekes eseményekről hírt veendünk és adandunk. Megyénk kebelében azon rémes arczal előadott előhirt haliam, hogy Nkanizsa felöl 2000nyi horvát csapat betörni minden percben készül. Csak ennyi? — kérdezem, ugy se baj! Annak két annyi néppel elejbe állok, s ugy megriasztjuk őket, hogy ijedtekben hazájuk földét is szűknek találandják. Embereim látván kivel van dolguk, elhalgatának. Kaposvárra értem, fivéremnek átadám SzfemereJ Minister meghatalmazó levelét, melly olly szép volt, hogy három első sorai túlérték a halhatlanságot, többek közt igy hangzék: „Idvezlem Önöket a hazafi szerencsés eredmények terén! Köszönöm a haza nevében tündöklő tetteiket, adjon ég ki tartást s erőt a dicső kezdet hasonló sükerreli folytatásához, s ritka erényü hazafi pályájuk bevégzéséhez." - Megnyertünk mindent a mit ohajtánk, s öröm könyük közt testvéri hűséggel uj fogadást tettünk megérdemelni jövendőben is a magas kormányi bókot s polgár koszorút. Azomban hiúságunk által legkevesbbé sem engedők magunkat elragadtatni, mintha éreztük volna előre, miként a sors játszi keze, melly most emel, egykor drágán fogja vissza torolni élet szenvedésekkel és hasonló vagy tán nagyobb arányban lelki örömeinket. Legérdekesebb megyénket illető újság volt, mire / már előre számolék, távollétem ideje [123] alatt: Szigethvár — ős Zrínyink egykori hős hires törzs helyének bevétele. Irigylem a szerencsét az abban részt vett földieimtől. Megtudva azomban az eredményt, melly bár kedvező, de hősies nem volt, s igy nem méltó azon hely hajdani dicsőségéhez, harcvágyom közömbösebb lön. A várba tartózkodott pár száz horvát t.i. egy kevés ideig éhséggel kínoztatott, majd parlamentairok által feladásra, s fegyvere s ágyúi átadására szóllittatván, azon vigyázatlan eljárás miatt, melly Bersenyi Imre rosz vezetése által elkövettetett, az éhes ellenség egy helyen kiillantott a nélkül, hogy a kivánatot telyesitette vagy a győzelemnek legkissebb diszt [odaj* engedett volna. Ámde azért a helyiség miénk, s a megye minden szeméttől tisztázva lön. Haza érkeztemkor a nép nagy tömege a székváros körül őrködve eggyütt lévén, utam sikeréről jónak, kötelességem köréhez illőnek látám azt a város erdejében, hol elsőnépgyülésünk tartatok, felkeresni, hol ujolag tárt karokkal fogadtatva illy szerű beszédet tarték: „Polgártársaim! A jó Isten, hála! ismét kedves körötökbe vezérlett (öröm). Kedvesen vettem azon hirt, hogy távollétem alatt ismét uj siker polgári koszorúját aratálok. Szigetvár miénk, megyénk tiszta az ellenségtől, melly szégyenülve tova iramlott. Engedjétek, hogy szép tetteiteket azon öröm hirrel tetézzem, mellyet megyém érdekében a magyar kormánytól számotokra hoztam, s egyúttal eljárásomról számot / adandó, tolmácsolója legyek ama kitűnő polgári erénytek pol- [124] gári dijának, mellyet [neveteket]* a magyar ország gyűlésig felvivén, a haza jobbjai neveteket meglepő örömmel magasztalják, s maga K. L. kormányzó (tartós éljen!) s összes ministérium átadá a megelégedés legszebb zálogát, s általam polgári pályátokat a hazafi tettek terén szive mélyéből üdvözli. El mondék mindent, a mit e megye lelkes fiairól szépet és követésre méltót mondani illőnek, méltányosnak tartottam. Somogy buzgó népe érdemes a tiszteletre, mit rabláncai széttörése által minden igaz honfitól kivivotl magának. S hogy a magyar kormány figyelme atyailag ki terjedt reátok, megértitek, ha el mondom, miként minket mindazon közigazgatási hatalommal felruházni szives volt, melly a ti s megyénk boldogságát tárgyazza. Tisztviselőiteket, kiket bizalmatok választa, megerősítvén, őket mint törvényes tisztviselőket mutatom be, s bizalmatokba ajánlom. A hon közügyeiről kell még néhány szót szóllanom, mellyek legszebb jövő zálogát hordván magokban, naponta nagyobb mérvű sikert nyernek az ellen felett. Honunk fő városa, mellynek közelében a híres Rákos mezején honvéd daliák táboroznak, mielőbb egyesülend testvérével, mellynek ős várán nem sokára szabadságunk zászlóji fognak diadal jeléül lengeni. Szavaimat azon óhajtással zárom be, hogy