Forrai Ibolya szerk.: "Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága..." - Negyvennyolcas idők 2. (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 5; Budapest, 1999)

NOSZLOPY ANTAL: Önéletrajz

ládi okokbul, részint jövőm előmozdítása tekéntetéböl, még ez év végével Szabolcs megyébe Anyám jószágára menni tanácsolt. - Én ezt, miután ebben sem akarék akarata ellen tenni, követem, - s érzékeny bucsu után a tisztelt ősz apától, kit utoljára láthaték az életben, s szeretett testvérimtől, anyámmal elutazám. Szabolcsban szép esmeretséget csináltam előkelő uri házaknál családi öszszeköttetésimnél fogva, ugy szinte Zemplén, Borsod s Gömörbe is, hol a gyűléseken, mint ottani birtokos, egy párszor közügyben szónokoltam is. Mint idegen ifjúnak Sz[abolcsjban hivatalra lépni hosszas esmeretség nyitott volna utat, a túlságos szerénység s elhatározatlanság miatt azomban, melly keblem megyei alkalmazás s irodalmi vágy közt választáson habozott, - Sükertelenül nem folyt le ez év - társalgástól üres időmet iralomra s olvasásra forditám. Egyszer azt álmodám: mintha Atyámat jőni láttam volna érettem, de midőn ölelésére egymásnak siettünk, mielőtt megfoghatám kezét, előlem eltűnt. Ez álom - mellyet Tót Sámuel barátomnak rögtön elbeszélek, csakugyan valósult. Néhány napra levelet / kaptam, mellybe [18] Atyám haláláról értesitetém, egyúttal családi dolgaink elintézése végett jó anyámtól haza hivattam. - Mire megérkezem Atyám sírba tétetett. Alig pihenem ki az ut fáradalmait s a bánatot, mit csak olly fiu érezhet szive mélyéből, ki olly [annyi]* áldozatokra kész [köteleztetik]* Szülőt vészit el, mint Atyám vala Uj családi kellemetlenség torlódott családom fölé, minek elháritását feladatomul, fő teendőmül tüzem ki. Atyámnak t.i. rosz szomszédja Sfomsich] M[iklós], a már emiitettem Madadur, nem tudva ártani Atyámnak életében, egy özvegyet árváival perrel támadni meg, alig várva Atyám tetemei meghűlését, elég gyengédtelen volt. — Az egész tény abból állott, hogy e drága szomszéd, ki több országgyűléseken a megyét képviselé, mint árva szék elnöke, nem átallotta a határ árokból családi malmunkra folyó vizet ál uton saját földjére átvarázsolva, az özvegyet s árvákat ősi jognál fogva birt malom használatától, melly évenként 200 kila gabonát jövedelmezett, szép csendessen megfosztani; — visszahelyheztetési pert kezdek, mit lényegileg megnyertem, egyedül perbeli költségei fejében Ítéltetvén neki a malom haszna ideiglenesen, elég jogtalanul s igaztalanul. Ezen tette minden szomszéd s ismerősek előtt ugyan kárhozatos boszonkodást szült, de ö / eltüré, - a bíróság eldönté, mert hisz gazdag volt! - A kis lelkűek s [\9] gőgösek, s ezek gyáva érdekeltjei a gazdagságot minden visszaélések ellen paizsul tartják. Nincs nagyobb szerencsétlenség egy családban, mint hol a testvéri bizalom s egyetértés száműzve van. Hlyen vala atyai családom, bár mint igyekeztem a gazdálkodást ugy intézni, mint belátásomhoz képest legjobbnak látám, leány testvéreim mind addig gáncsoskodtak, mig kedvemet el nem ejtek. Nehogy anyámfat], kit határtalanul imádtam, szomorítsam a felmerült kellemetlenségekkel, elhatárzám, a közös gazdálkodást abba hagyva, bármi kis körbe saját szárnyamra kellni, s hogy mielőbb célhoz juthassak, egy olly rokon kebelt keresek, ki érzetem ugy mint szellememmel egybehangzó legyen. Pestre rándulék, családi nagyobbszerü anyai jogunkat tárgyazó per sürgetése végett, mint fiatal ember, én a nagy világban szélyel néztem. - Fivérem a jogász, haza távozásom előtt, a jogász bálra meghitt, Tót Lőrinc barátom pedig Cassinói jegyet juttatott. A [sors]* véletlen sors játszik az emberi élettel! A bál tömve volt, alig lehete táncolni, — az ember szeme káprázott a fény csillárok, szebbnél szebb ékszerek s öltözékek látványától. Szép mulatság volt. Táncosnőt választék, — választásom egy ismeretlen fiatal hölgyre esett, ez, mint később megtudám G. N.* volt. Ha valaki ekkor azt mondta volna, hogy e leányka egykor nőm leend, bizonyosan kinevettem volna, s mégis ugy történt. Másnap e farsangi időtöltés / után a Fehérvárra indulandó omnibussal utrakész valék, midőn S. ügyvédnő, kinek férjénél, [20] mint családi ügyvédünknél szállásoltam, arra szóllitott fel, hogy maradjak még - mit én kö* Nina, Gorove Anna