Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)
„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - A szabadságharc
podgyászát, hogy bátrabban szaladhasson, sikerült is nekiek a Tiszán át kompokon Titelre jutni, mielőtt utói érhettük volna. Az erre következő napokon Kiss Ernő ezredes portyászó csapatokat indított a környékbeli népesebb községekbe, még pedig oly képpen, hogy pár századot a honvédségből és ugyan anyit valamelyik rendes ezredbeliekből széketekre ültetve, és egy egy osztály huszárral három v. négy ágyúval megerősítve saját vezérlete alatt kora hajnalban útnak indított, és elmentünk egy ilyen kirándulás alkalmával reggel Tamasováczra, hol már akkor a Terries folyó által képezett félszigeten fekvő dombon fris árkolásra találtunk, melyeket ugyan azokkal a kik árkolták behuzatván, a község őszes lakosságát a piaezra rendeltette ösze, ahol is őket papjukkal, tanítójukkal a Magyar alkotmányra feleskedtette, az árkolás kezdeményezőit pedig összesen 8 embert egy huszár posztal Becskerekre kisírtetett; onnét tovább mentünk Járkováczra, hol a pap és elöljárók vezérlete alatt fehér zászlóval jött a falu nép elibénk, kik szintén feleskedtettek az alkotmányra, ott elszállásolván megebédeltünk s látszólag szívesen látattunk, délután még Uzdin és Orlovát községeken hasonló eljárást követvén estére Ecskára vonultunk be; később még Botos, Szárcsa, Neuzina és Errresztháza községekel jártuk meg. Azután kiszólítottak benünket a 10-ik honv. zászlőaly 5. és 6-ik századát Ecskáról Zsigmondfalvára, hová már előbb fél zászlőaly Váza gyalogság és egy divízió Hannover huszár beszállásolva leli; ez történt September hő 15-én s így 13 nappal a perlaszi sáncok bevétele után, a hol az ónét két mértföld távolságra fekvőTamasovácz és Járkováeznál gyülekező Rácz táborellen kell a Nagybecskerekre szállásolt főseregünkéi fedeznünk; alig hogy itt elhelyezkedtünk, már Sept. 26-án éjjel megtámadott bennünket a tamasovácz! Rácz tábor kissebb része, mintegy 3000 főből álló, és a községnek a Vázák állal lakott nyugoti utezájál be is vették, a honnét a Vázák Becskerek felé viszavonultak, míg mi a keleti soron ny ugottan aludtunk, ahol ugyan is a 6-ik század egy szakasza mint előőrs Bonis Károly hadnagy vezetése alatt az utza elárkolt végéig visza húzódván az ellen támadását mindadig viszatartotta, míg mi a zajra felébredvén bár tisztjeink Turzó Miklós hadnagy kivételével Beeskereken mulattak s így Turzó vezénylete alatt, mindkét századdal és egy ott maradt ágyúval kirohantunk a Szárcsa felé vivő utzán, minthogy ónét a Ráczok csata ordításuk és lövöldözésük igen közelről halattszolt, de telyes sötétség lévén látni sémit sem lehetett; a községből kiérvén az ellen fegy vervillanásait véve czélpontul, az 5-ik századnak a csapat elejét képező 4-ik szakassza sortüzet adott a láthatlan ellenségre, minek folytán az az éktelerr zsivaly, melyei a Ráczok a támadásra biztatták egymást, azonnal megszűnt, és a mint a dübögésből kivehető volt, Tamasovácz irányába elfutottak; akkor a község déli oldalára nyomulván, az ott lévő előőrsünket lámadó Ráczokat oldalba fogtuk és a nyugoti utza vége felé hajtottuk, a hol is nagyobb részük egy néhány roszul célzott lövés után gyors futással elvonult, kisebb részük a faluba benyornultakkal egyesülten ellent állolt és csatározolt velünk mindadig, míg az előbb megretirált Váza gyalogság a főparancsnok Báró Milolonovics Huszár Őrnagy által visza tereltetvén hátulról támadta meg, mire azután néhány halott hátra hagyásával a kerteken keresztül elmenekült, ugy hogy mire a tisztjeink N.Becskerekről megérkeztek, már akorramagunkat rendbeszedvén, előőrseinket is kiállítottuk, s ugy vártuk be a hajnalt, a midőn a támadás elején viszavonult huszárság is viszaérkezvén portyázásra küldetett, de ellenséget sehol sem találván, mi a faluba visza szállásoltunk, a Vázák pedig részben előőrseink felváltására, részben az eleseti Ráczok ösze szedésére rendeltettek a kik is 28 elesett ráezot találtak különböző helyeken, sebesültjeiket magukkal vitték, közülük két huszár, három Váza esett el, honvéd pedig még csak nem is sebesült egy sem, holott minekünk sikerült a támadást viszaverni. Pár nappal ezen éjjeli támadás után érkezett hozzánk egy pesti nemzetőr csapat 4 századból álló, melynek Őrnagya Földváry Károly volt, egyik százados pedig Degré Alajos író. (Sok
