Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Eletem folyása

badulni. Ilyen nagy korába egyszer hozzám került. Minthogy kézbe vinni nehéz volt, a köny­veim összekötésére szolgáló szijjat a fülibe húzván a hátamra vettem, és ugy czepeltem a vál­lamon haza nagy busán. A Szuhány i udvarnak belsejében lévő kisebb házban lakó Csádek nevű órásnál voltam beszállásolva, a hova az udvarnagy kapujánál lévő kapunak is beillő kis ajtón mentem be, melyen beleiről egy esigán járó kölönez függött, mely azt bezárta, a különben is nehéz nyílású ajtón betörekedvén az oly rögtön csapódott be, hogy a hátamon lévő fazekat ősze törte, a min a kapunál lévő urasági (grófi) épületben lakó, s a folyosóján sétáló nyugdíjas is­kola Igazgató előbb jól kikaczagta magát, azután elküldette hetesét és megvetette a fazikat; melyet én még ebéd ideje alatt oldal utzákon ki vittem a Somos nevű erdőre, a melyben lévő tisztásokat laptázó helyeknek használtuk, ott egy közeli bokorban elrejtettem, csütörtök lévén, más oldalról kerültem a gyülekező társak közzé, és azonnal indítványoztam, hogy kifutót ját­szunk, Vagner Sándor a laptázásba is első lévén előbb óvatosságból megszólított, hogy Habes signum? Jám non habeo.* Nahát adj, végy, erre egyenesen kihúztam az ingem alól a kis köny­vet, és beírván nevét átadtam neki, s azzal elszaladtam a hazakért s eleibe állítottam, erre olyan indulatba jött, hogy a lapta ütőfával széjel verte a fazikat, és azzal kimondta, hogy az őenge­delméből szabad magyarul beszélni, de még azon napon estve át tudta Riedler Zsigának csem­pészni, igen ügyes fiu volt a Sanyi. 1843-ik év Ezen évet is a nagykárolyi iskolában töltöttem mint IV-ik gymnáziumi osztálybeli tanuló. Elég jói és szorgalmasan tanultam, és az előző évi szorgalmi osztályzatomat egész éven keresztül megtartottam, bár a még othon a vakatió alatt a temérdek gyümölcs és dinyezabálásból szár­mazott negyed napos hideglelés majdnem az iskolai év feléig gyötört, a mi ellen az akkori szokás szerint, több ízben kellelt orvosi rendelet folytán hánytatót szedni, minek folytán igen elgyen­gültem, és talán nem is lettem volna más körülmények között a hideglelés elmaradása után is felüdülni, ha csak az akkori gondos jó házi aszonyom igen jő ételeivel, és kiváló gondosságá­val jóságosan nem ápolt volna, ugyan is Csádeknő kosziadó nőm egy igen jó szívű, s jó neve­lésű aszony volt, s mivel magának gyermekei nem voltak, minket kosztossait saját gyermeke­iként szeretett és beczézett, attyát a Károlyi grófok Baden Báderibői Francia ország széléről mint szakácsot importálták, kitől leánnyá a főzés és sütés mesterségét eltanulván bériünket oly ízletes s kitűnő ételekkel tartott, a milyeneket csak is ő állíthatott elő, mint e szakmában kitűnő jártassággal bíró; sőt gondja vőit testi épségünk és egészségünk fentartására is, heten­ként legalább kétszer mindég esteli lefekvés előtt saját kezűleg derekig megmozsdatott, s egész­séges kövér- vállainkat mégis csókolgatta, és német nyelven dicsérgette férjének bőrünk egész­séges szép színét. Egy Révész György nevű kaplonyi illetőségű iskolalársammal voltunk nálluk kosztban, de arra is reákapatott bériünket, hogy a miért szépen megmozsdaloll, megfésült, azért illő, hogy kezeit megcsókoljuk, a mi igen jól esett neki, azért nem mulasztotta el megjegyezni, hogy azért kívánja töllünk esak, hogy rá szoktasson, hogy ezt othon is ugy csináljuk, szóval igen kedves és kellemes lakásom vőlt nálluk két iskolai éven át. Ezen év tavaszán nagy küzdelemmel folyt a korteskedés a következő 1844-iki ország gyű­lésre választandó követjelöltek mellett, mely a választás napján Nagykároly utzáil egész csa­tározás színhelyévé avatta, mindkét párt nagy erőt fejtett ki jelöltjei mellett, fel léptetve let­tek az ellenzék részéről Kovács Ágoston és Ujfalussy Miklós, a kormány részéről Uray Bálint * Nálad a jel? Már nincs. 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents