Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)
„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - Eletem folyása
eltulajdonítottak, és melyek miatt a mindketten ügyvéd fiu testvérjei Anyámnak előbbiek ellen most is perben állanak, mely végrendelet azonban per utján megscmítetvén, az özv. Bagossy Jősefnő sz. Olasz Juliánná hagyatéki javai Olasz Lajos, Mária és József örökössei között megosztattak, és így Anyámnak csak egy harmada jutott a neki hagyományozott birtokból. Tagadhatlan azonban, hogy a mi a boldogult Nagynénémről készpénz, szerzeményi vagyon, ingóság, lovak, marhák, sat. maradtak, körülbelül pótolják az ősi vagyon 2/3 részének elvesztett értékét, mely készpénzbeli követelésnek egy része, melyei Bagossy László voll kaplonyi lakos tartozott, de halála után özvegyére lrinyy Juditra maradt, a boldogult Anyánk halála utánni oszlozásunk alkalmával nekem jutott osztályos illetőségembe, de a melyet hoszas perlekedés után csak is igen sok évek múlva kaphattam meg. Az előző év Junius havában megnyílt országgyűlésre a kövelek mára kormány erőszakoskodásai által felingerült kedélyei gyülekeztek, és feliratilag kijelentették, hogy mindadig a kormány előterjesztéseinek tárgyalásához nem fognak, míg a méltatlanul szenvedő politikai foglyok, név szerint Lovassy László, Báró Vesselényy Miklós és Kossuth Lajos szabadon nem bocsájtatnak. Szabolcs megyéből erre a gyűlésre Bónis Sámuel és Zoltán János ellenzéki Coripheusok választattak követekül, Szathmárból Kovács Lajos és Ujjfalusi Mihály szintén ellenzékiek, szóval az ellenzék a gyűlésen többségben volt, és kijelentéséhez híven adig semmi indítvány tárgyalásába nem bocsájtkozott, mit látva a kormány 1840. évi April. 29-én a politikai foglyokat elbocsájtotta, minek folytán a gyűlés hozzá fogott a leg üdvösebb törvények megalkotásához, jelenül a latin nyelv edigi használatát eltörölvén, mindenekben a magyar nyelv használatát léptette életbe, elhatároztatott, hogy a Dunán építendő lánczhíddal Budapest őszekettesék, továbbá úrbéri ügyek rendezéséről, mezei rendőrség, kereskedelmi váltó kezelésről, gyári jogokról sat. törvények alkotattak. Ezen ország gyűlés egyike volt a magyar ország gyűlések legérdekesebbjeinek, a [mely en| a magyar nemzet kiváló tudományos képzelségű és hazafias szellemű férjfiai ragyogtatták legfényesebb szónoki tehetségeiket, u.m. Kossuth, |De|ák Ferencz, Szécsényi István Gróf az ellenzék, Gr. Desseffy Aurel, Zsedény Ede a kormány párt részéről. Ezen év October hó 1 -én vitt be atyám engem a Mária pócsi kis Gimnáziumba a 2-ik gymn. osztályba, lévén akkor ott az Orosz barátok által tanított két osztályú kis Gymnasium, hová annak közel volta miatt vitt atyám, ott ért az arra következett: 1841-ik év Ezen év Május havában a Pünkösdi ünnepre, éppen ugy, mint már előbb a húsvétra is haza vitetett atyám és mivel az oroszok ünnepe egy egy héttel későbbre esik, oroszbarát tanítóinkat is elhozatta, a kik igen jól találták magukat az ünnepen keresztül, minthogy több uri gyermekek is jártak innét a pócsi iskolába, azok szüleit is sorba látogatták és nem utálták a kemeesei vinkót sem. A pünkösdi ünepre csakis 3 napra terjedvén a szünidő, már ünnep harmadnapján visza mentünk Pócsra, de alig 2-3 napi diligentia után bekövetkezett az oroszok Pünkösdje, melyre azután több napi Vakatió lett kiadva, melyre a tanulók nagyrésze gör. Cath. vallásúak lévén seregestül haza gyalogoltak, mit látva mi is kedvet kaptunk a haza menetelre, és egy ebéd utáni órában felmentünk hárman kemeesei fiuk Inoczencius Odlivák nevű orosz barát tanárunkhoz, és kértük, hogy engedje meg, hogy a boszu egy 7 hetes orosz ünnepre haza mehessünk; ő azonban kijelentette, hogy esak azesetben engedné meg, ha fogatot küldenének érettünk, de a haza gyaloglást megnem emgedi, mi azonban leginkább Bodó Miska nevű társunk által öszlönöztetve még aznap délután útnak eredtünk, és Túrán az öreg Gulacsynő, egy két mázsás
