Forrai Ibolya szerk.: "Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak..." - Negyvennyolcas idők (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 4; Budapest, 1998)

„NAPLÓJEGYZETEI KRASZNAY PÉTER KEMECSEI LAKOSNAK..." Visszaemlékezések, 1830-1861 - A szabadságharc

ván kivégeztetett, birtokai Golop, Szántó elkoboztatván, azok az ő hivatali utódjának Vay Mi­hálynak, a Szathmári béke létre hozássá körüli sikeres működése jutalmazásául adattak ál­tal, kitol megint B. Vay Miklós származik és jelenleg is az Olasz Ferencz várkastélyában Colopon lakik, hol egy most magtárul használt régi épületen az Olasz család czímere kőbe vésve most is látható, u.m. a paizson egy Oroszlány kígyót tart, a zárt sisakon lévő koronából kiemel­kedő pelikán jobjában három águ liliom van, sat. De bizony Vay báró ép bőrrel menekült, korán viszavonulván a forradalmi dolgokból, az én nagybátyámnak pedig pecsovieskodása csak egy megye főnökség elnyeréséig becsültettek, melyet alig egy évig viselt. Volt ugyanis Abauj me­gyének mindenik járásában egy egy járás orvosi lakása, melyet az illető járás orvos lakásul díjtalanul használt. Ezeket azonban az absolut kormány elfoglalni rendelte oly czélból, hogy azokat csendőr- különítmények lakásául használja fel. E rendelet végrehajtása ellen felfolya­modott az én nagybátyám, azt adván elő, hogy azok magány tulajdonai Abauj megyének, s így élnem foglalhatók. Erre azt a választ nyerte, hogy a kormánynak nincs szüksége okos ember­re, hanem engedelmesre. Tehát egy kir. tanátsosi czím és Vaskorona rendért adja át hivatalát már ki is nevezett utódjának Hedry nevű Sárosi uri embernek, kiről Sárossy Gyula az Arany trombitába azt írta, mint Pécsy Ferdinánd, Péesy Imre, Hedry bajuszát sorba mind akasztófárr pedri. Ez azután rögtön elfoglalta a Doktor lakásokat, a Doktorokat szélnek eresztvén belöllük. Szóval majdnem mindenütt akadtak gaz hazaárulók, a kik ha nyilvánosan nern mertek is ellen­kezni a forradalmiakkal, titokban azonban óhajtották annak brrkását és a midőn az csakugyan bekövetkezett, siettek felajánlani az ellenségnek szolgálatukat és segítettek üldözni a bujdosás­ban lévő jő hazafiakat, a helyeit, hogy igyekeztek volna honfitársaikat menteni és legalább titkos híradásokkal védeni a bősz ellenség bántalmazásaitól. - Sáros megye pláne fő fészke vőlt a hon ámló gazembereknek, a hol nern akadt a roszra megfelelő számú vállakozó, pótolták a Sárosiakkal és más rosz érzelmű vidék embereivel. Szathmár megyébe is egy Fridiik György nevű Megye fő­nök lelt kihelyezve, a ki Pozsonyból jött, hol Polgármester volt. M agyam! sem tudott jól. Az ilye­nek azután igyekeztek kézrekeríteni és kiszolgáltatni a vérszemet kapott nyomorult Ellenségnek a jó hazafiakat, kikel azután, ha le nem gyilkolt a bősz ellen, több évi várfogsággal sanyargatták, jószágait elkobozván, támasz nélkül maradt családját a legnagyobb ínségre jutatták. [31] Mi Kemecseiek egészen nyugodtak lehettünk, az általam haza csempészett, komáromi me­netlevél űrlapokkal a nem Komáromból hazajöttek is el látatván, a besoroztatástól és bünte­téstől mentek voltunk, sőt átalyában a Szabolcsiak, a vidéki tisztviselők megyebeli rokonaink lévén, nern hogy háborítani kívántak volna benünket, sőt ellenkezőleg, mindent elkövettek biztonságunk érdekében, sőt a más vidékekről hozzánk menekültek is elég jól érezték nállunk magukat. Ha valami oldalról veszély mutatkozott, a tisztviselőség utján előre értesülést nyer­vén, behúzódtak: Halász, Megyer, [...] Dombrád, s más rétközi községekbe, mindenütt jó ma­gyar vendégszeretetre találtak. Jártak ugyanis időnként gyanús jellemű polgári egyének, leg­inkább Zsidók kalauzolása mellett katonák a vidékeken, falukon és egyes Compromitált buj­dosó honfiakat kerestek, de kevés sikerrel, mert még a köznép is honfiúi kötelességének tartotta őket felültetni és fonák értesítésekkel, sokszor berugásokkal félre vezetni, a keresetteket pe­dig figyelmeztetni és menekülésükben segélyükre lenni. Mind a meiert igen sok jő hazafiakat, sikerült, részint elfogni, részint önkéntes jelentkezések utján kézre keríteni és vag)' halálra vagy hoszu ideig tartó várfogságokra ítélni. Sokan ugyanis az örökös üldöztetés miatti kelernetlenségeket, s szenvedéseket megunván és a hírhedt magyarfaló Hajnau elboesájtása után előállott enyhébb büntetési rendszer életbe lépéséről is értesülvén orrként jelentkeztek a halóságoknál, mivel némi­leges enyhítését is reményiették a büntetések kiszabásánál nyerhetni. November hó elején mindazok, a kik mint tisztek Komáromból kerültünk haza, a hatósá­gok utján fel lettünk híj va ana, hogy a Nagy Várad i es.kir. hadparancsnokságnál 30 napon

Next

/
Thumbnails
Contents