Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

14. ASZTALOS P. Kálmán így nőttünk fel és így éltünk mi ( 1962) 51 oldal, 44 rajz Csanádpalota, Csanád vm. Csanádpalota XIX-XX. századi története bontakozik ki a visszaemlékezésből. A szerző gyermekkori emlékeiből a gyermekjátékokat idézi fel, s a gyermekek részvételét a családi gazdaságban, a gyermekek munkára nevelését. [EA 13 455] 15. ASZTALOS P. Kálmán Látástól vakulásig (1971) 113 oldal Csanádpalota, Csanád vm. Asztalos P. Kálmán 1905-ben született Csanádpalotán. Földműves. Személyes emlékeit idézi fel írásaiban, külön-külön kis elbeszélésekben. Iskolai éveiről, tanítóiról, az iskolás élményekről többször is ír. [EA 17 152] 16. ASZTALOS P. Kálmán Régi gyermekfenyítések az 1910-es években (1980) 25 oldal, 8 fénykép Csanádpalota, Csanád vm. A szerző személyes emlékek alapján a szülői és az iskolai fegyelmezési szokásokról és az inasok fenyítéséről írt. [EA 20 832] 17. Altalános Iskola Honismereti Szakköre (Pálháza) Szakkörvezető: KONCSAR Sándorné A gyermek és ifjúság játékai Pálháza nagyközség területén (1981) 5 oldal, 3 rajz Pálháza, Abaúj-Toma vm. Altalános iskolai tanulók játékgyűjtésüket két csoportban közlik: iskoláskor előtti és iskolás gyermekek játékai. [EA21 098] 18. Altalános Iskolai Honismereti Fakultáció vezető tanár: ENYEDI Antalné Gyermekek, tanulók, nevelők, iskolák, szülők (1990) 107 oldal, 61 fénykép, 2 térkép Öcsöd, Békés vm. A munka kitűnő helytörténeti és néprajzi adattár Öcsödről, amelyet általános iskolai tanulók gyűjtöttek össze. A bevezető rész a falu nevének eredetére, a település történetére, birtokviszonyokra, a gazdálkodásra, demográfiai adatokra vonatkozó levéltári anyagokat veszi számba. Ezt követően a tanyai és falusi gyerekek 1945 előtti életét idézi, a hangsúly azoknak a játékoknak a leírására kerül, amivel az