Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

FORRÁSOK 1. ABAHÁZY Endre Martonyi község monográfiája (1930) 15 oldal Martonyi, Borsod vm. Gyűjtési útmutató alapján, a helyi tanító által készített községi monográfia, iskolatörténeti adatokkal. [EA4 731] 2. ADORJÁNI Rudolf Károlyné Munkatábori emlékeim, 1941-1943 (1994) 32 oldal, 16 fénykép Dicsőszentmárton, Kis-Küküllő vm. 1941-1943 között működött az ún. pirospettyes mozgalom. Ezek nyári diáktáborokat jelentettek, ahová egyetemista és középiskolás diáklányok jelentkezését várták. A munkatáborokban való részvétel önkéntes volt, a résztvevőket munkaszolgálatosoknak hívták. Elsősorban a visszacsatolt országrészek területére szervezett országos mozgalom volt ez, Erdélyben kevésbé ismerték. Éppen ezért izgalmas ez a visszaemlékezés, amelyben a hajdani árkosi (Háromszék vm.) születésű, kolozsvári diáklány munkatábori emlékeit elmeséli. Megismerjük a mozgalomhoz való csatlakozását, s három nyári tábor történetét: 1941-ben Jánok faluban (Szlovákia), 1942-ben Horthy várán (Máriamajor-Kisács, Délvidék), 1943-ban Árkoson szervezett 1 hónapos táborban vett részt a szerző. A "pettyes lányok" a falu mindennapi munkáiban vettek részt: aratásban, kapálásban, szénatakarásban stb. Egy-egy családhoz osztották be őket, s a hónap folyamán e családoknak segítettek munkájukkal. A tábor központi szállása mindig az iskola volt, itt kaptak ellátást is a "kisasszonyok", s esténként itt szerveztek a falu fiatalsága számára vagy velük közösen műsoros esteket, közös énekléseket stb. A munka mellett kirándulásokon vettek részt. A visszaemlékezés csak nagy vonalakban utal az elvégzett munkákra, a tábor napirendjére. A leírásból azonban így is körvonalazódnak a három vidék eltérő vonásai, gondjai. Úgy tűnik a mozgalom célja elsősorban a magyarságtudat karbantartása, erősítése volt, amivel ellensúlyozni akarták a Trianon utáni két évtized idegen hatásait az 1941-ben visszacsatolt országrészek lakossága körében. A politikai cél mellett a pedagógiai sem hanyagolható el: a diákok távoli vidékek népét, történelmét, mindennapi életét ismerték meg; a helybéliek pedig a fiataloktól új magyar dalokat, verseket, színdarabokat tanultak el. [EA 26 384]