Forrai Ibolya, Szemkeő Endre: Iskolák a Kárpát-medencében - Források a Néprajzi Múzeum kézirattárából (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 3; Budapest, 1996)

Források

3. AMBRUS Vilmos Confiteor (1975) 618 oldal, 14 rajz, 47 fénykép Istensegíts, Bukovina; Nagyvejke, Tolna vm. 1-75. oldal: Gyermek- és serdülőkor címmel, pontos időrendbe szedve számol be gyermekkoráról. A szerző 1919-ben született az egyik bukovinai magyar faluban, Istensegítsen. Leírja az iskola történetét, tanítóit, a tanítási rendet, az iskola alkalmazottait, a román és magyar pedagógusok közötti feszültségeket, a román nyelvű oktatásból eredő gondokat. 1920 után Bukovina román fennhatóság alá került, s az addigi magyar nyelvű iskolák helyett kötelezővé vált a román nyelvű oktatás a bukovinai magyar falvakban is. Az eddigiekből is látható, hogy a szerző akarvaakaratlan nemcsak saját életét ismerteti meg velünk, hanem ahová, akikhez tartozik, tehát a bukovinai székelyek sorsának alakulását is az 1920-as évektől az 1970-es évekig. [EA 18 650] 4. AMBRUS Vilmos - HADIKFALVI Mária Hadikfalvi István életrajza -1896-1954 (1976) 325 oldal, 3 fénykép Hadikfalva, Istensegíts, Bukovina; Nagyvejke, Majos, Tolna vm. Hadikfalvi István (1941-ig Brendján) 1919-től kezdte néptanítói pályáját Istensegítsen, majd Tolna megyében Majoson fejezte be. Istensegítsen kántorkodott és ő szervezte a dalárdát. Eletéről összegyűjtött személyes iratok, emlékezések alapján számolnak be a szerzők. Az iratok között: családfa-összeállítás, ehhez születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatok (112 db); elemi iskolai és középiskolai bizonyítványok (12 db), katonai iratok (10 db), román nyelvű tanítóképző tanfolyamairól bizonyítványok (6 db), kérvények, tanítói kinevezések, előléptetések (16 db), személyi lapok (13 db), tanfelügyelői látogatások jegyzőkönyvei (4 db) stb. [EA 19 130] 5. AMBRUS Vilmos Az Istensegítsi dalárda -1922-1944 (1977) 247 oldal, 2 rajz, 5 fénykép, 18 kotta Istensegíts, Bukovina; Nagyvejke, Tolna vm. Brendján István Hadikfalváról származó istensegítsi tanító, 1941-ben, a bácskai kitelepítéskor felvette a Hadikfalvi István nevet. 1918-tól Istensegítsen tanít, gyermekekből, felnőttekből dalárdát szervez, amely 1922-ben már népszínmű-előadással mutatkozott be a falunak. A tanítványai iskolai szépírás gyakorlatként készítettekmásoltak a dalárda programjait, a magyar és latin énekszövegeket. Önálló előadóesteket, falunapokat is tartottak a rendszeres ünnepi templomi éneklésen, búcsúkon kivül. [EA 19 412]