Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

6. tábla Keszthely adózóinak száma vagyon és adó nagyság szerint 1828-ban adó vagyon- szőlő állat ház ház+ ház-t- ház+ ház+ ház+ együtt talán állat 1/2 2-A szőlő szőlő kapás kapás tehén egyéb szőlő szőlő állat -22x 20 1 21 2>59x 4 1 7 12 1-2 Ft 26 13 56 6 8 4 1 1 115 2-3 Ft 9 5 42 1 29 7 1 6 100 >4Ft 3 2 13 33 7 2 4 64 4-5 Ft 1 1 5 22 7 3 39 5-10 Ft 3 5 15 1 13 16 9 5 66 102 3 2 1 1 1 5 15 is m éretlen 4 8 2 4 3 1 3 25 összesen: 48 26 3 165 1 2 118 ' 45 14 27 458 Az adóösszeírások szerint volt egy vékony vagyontalan, nincstelen réteg, amelynek számát a szolgák, cselédek, napszámosok mozgékony - de nem adófizető - csoportja gyarapíthatta. A 19. század első felében ennek a rétegnek a létszáma gyorsabban nőtt, mint az összlakosságé, de még így sem beszélhetünk olyan szélesebb szegényrétegről, amely szociális feszültség alapja vagy tartós munkaerő-tartalék lehetett volna. A rendi-jogi állás és a foglalkozás ekkor már alig fedi egymást. Az egyik oldalon igaz, hogy a polgárvárosi jobbágyok és zsellérek kizárólag mezőgazdálkodással foglalkoztak, s a zsidóság foglalkozási lehetőségei is behatároltak voltak, de