Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

százalékosan elenyésző része volt a vagyonnak, s gyakran meghaladta értékét az ágynemű összege, de a házi ingóságok és a gazdasági eszközök egérének értéke is aránylag alacsony volt. A.mesterséghez tartozó szerszámok pénzértéke nem volt nagy. Gyakran írtak össze azonban egy-egy háztartásban jelentős borkészletet. 50 A vagyont az adóösszeírások alapján is megbecsülhetjük. A ház, föld és állat után adót kellett fizetni, ezek tehát összeírásra kerültek. Itt azonban csak a föld kiterjedését, az állatok számát kapjuk meg, értékét nem. A háztulajdon jellemző és általános volt, a jobb iparos azonban földet is birtokolt. A más házában élő iparosok általában újonnan érkezettek vagy uradalmi alkalmazottak voltak, a hazátlan zsellérek között pedig sok özvegyasszonyt, fiatal fiút vagy lányt írtak össze. Az adót nemcsak a vagyon után vetették ki, hanem a családtagok száma és a jövedelmek után is. Az adó nagysága tehát csak közvetve mutatja a vagyont vagy a jövedelmet, mégsem érdektelen áttekinteni, ki fizeti a legnagyobb és a legkisebb adót. A vagyon és az adó összefüggése a középrétegeknél szoros, a kevés adót fizetők egy része azonban nem vagyontalan (özvegyasszonyok, uradalmi alkalmazottak), a vagyontalanként jelzettek egy töredéke pedig magas összeget fizet (bérlők).