Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

község megerősödtek). Az iparosok céhbe szerveződtek, eleinte a bevándorolt németek is elkülönültek. Idővel azonban a rendi-jogi és etnikai tagoltságon átütött a polgárosodás egységesítő és új módon .differenciáló hatása. A rendi szerkezetből a polgáriba való átmenet, a kettő összefonódása jellemezte Keszthelyt az 1770-1850 közötti időszakban, s ez nehézzé teszi a társadalom szerveződésének, rétegződésének néhány adattal való bemutatását. A következőkben megkíséreljük leírni több oldalról a keszthelyi társadalom csoportjait, elsősorban az 1790-1849 közötti éveket figyelembe véve (inventáriumaink ezt az időszakot "fedik le"). Alapvető keresztmetszetként az 1828-as évet, az országos összeírás időpontját választottuk ki, ekkor az országos összeírás és a helyi források lehetővé teszik a leírt csoportok számszerű súlyának meghatározását, és egyben a más településekkel való összehasonlításra is lehetőséget teremtenek. Elsőként a feudális társadalomra jellemző jogi tagoltságot mutatjuk be. A rendi hierarchia csúcsán az arisztokrácia állt. A birtokos család, a Festeticsek a 18. században kaptak főnemesi rangot. Az 1740-es évektől Keszthelyen laktak, de a kastély és világa elég élesen elvált a városi és falusi társadalomtól. Ez a tény azonban nem jelenti azt, hogy ez. a viszony állandó - sőt bizonyíthatóan az elkülönülés hol erősebb, hol gyengébb. Mindenképpen lényeges társadalomtörténeti tény a kastély, a főnemesi udvartartás, az 28 uradalmi központi igazgatás jelenléte. Nagyobb szerepet játszottak a köznemesi családok a városi társadalomban. Már a 17. században számos kisnemesi család húzódott be a környékről a végvár menedékébe, mások katonaként kerültek ide. A helyi lakosság tehetősebb családjai pedig armális szerzésével lettek nemessé. A praesidialis mezőváros életében azonban a nemesi privilégiumnak nem volt jelentős szerepe, a