Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

azon egy polgári joggal élők, teljesen egy polgári testületbe össze olvadtak", s a bírd jelöltek közül egy mindig nemes volt, s a tanácsosok egyharmada is a nemesség köréből választatott ki. A nemesség azonban megtartotta privilégiumait, és így néhány kérdésben különállását is (ezek 2 3 közé tartozott az árvaügy is). 24 A keszthelyi zsidó* község 1766-ban alakult meg. Ez nemcsak vallási, hanem igazgatási feladatokat is ellátott. A zsidó bíró* illetőségi köre végrendelkezési, hagyatéki ügyekre is kiterjedt. A polgárváros jobbágyfaluként működött, de sem területileg, sem a mindennapi életben nem határolódott el mereven a mezővárostól. A polgárvárosi telkek némelyikéhez nem 25 tartozott belsőség, hanem a mezővárosi polgárok kezén volt. A szőlőhegyek saját statútummal és választott elöljárósággal bírtak, de ez nem jelentett közigazgatási elkülönülést. A hegyközség tagjai a tulajdonosok, s nem a kinnlakók. A kinti lakosoknak szőlőhegyenként eltérő volt az úrbéri helyzetük: Cserszegen, Tomajon jobbágytelkek voltak, Vonyarcon pedig házas zsellérek, a többi szőlőhegyen nem élt úrbéres népesség. Ezeknek lakóit az adóösszeírások hazátlan zsellérként vették számba, jóllehet szoba-konyhás épületekben laktak. A kinnlakók hivatalosan nagyrészt hazátlan zsellérként kerültek be az urbáriumokba és adólistákba, mivel úrbéres telkek és így adóköteles házak a szőlőkben nem voltak. A kinnlakók a városi igazgatás alá tartoztak, ez a helyzet csak az örökös szerződés megkötése után változott, amikor ezek a települések fokozatosan leszakadtak 2 6 Keszthelyről és közigazgatásilag is önnállósultak. A város társadalma Keszthely társadalma 1848 előtt sokszínű és tagolt volt. A 18. században a rendies közösségek (pl. a nemesi vagy a zsidó