Benda Gyula: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai 1. - Keszthely 1711-1820 (A Néprajzi Múzeum forráskiadványai 1; Budapest, 1988)

Bevezető

Falud) együttes lakosságát 2340 főre teszi. A születési anyakönyv alapján a keszthelyi plébániához tartozó népességet a 18. század elején két-három ezerre becsülhetjük. Az 1711 és 1715 közötti adóösszeírásokat alapul véve a történetírásunkban elfogadott szorzókkal dolgozva alacsonyabb, legfeljebb 750-1000 fő lehet a becsült 7 népességszám. A városi lakosság tényleges nagyságát majd csak az anyakönyvek névszerinti feldolgozásával közelíthetjük meg. Az 1711. évi pestisjárvány pusztítása jelentősen csökkentette az itt élő emberek számát, emellett feltételezhetően volt elvándorlás, bár folyamatos a bevándorlás is. Az egyenleg a század első felében nullszaldós, az anyakönyvek adatai stagnálást mutatnak. (Az adó jegyzékek gyors növekedést sugallnak ugyan, de emögött inkább az egykor adómentes városi katonanépesség adózóvá válása rejlik, 8 valóságos népmozgás kevésbé.) A helybeli plébános 2168 katolikus lakos nevét jegyezte be 1745-ben az anyakönyvbe, a zsidó és görög népességgel és a kimaradottakkal 2200-2300-ra g tehetjük a város lélekszámát. 1.tábla 10 Keszthely népessége 1745-1851 között év Keszthely Keszthely Fenék- Szőlőhegyek Keszthely mv. pv. puszta együtt 1745 ... ... .... ... 2200-2300 1771 ... ... ... ... 3500 1785 3468 381 74 127 4050 1827 ... ... ... ... 4 6930 1851 3701 533 ... 2568 6802 Az 1740-es évektől a környék betelepülése, élet fellendülése, a Festeticsek patronáló a gazdasági tevékenysége