FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

I. A finnugorok legkorábbi története

- 6 ményeket hozott ugyan, végleges megoldásnak látszó véleményt azonban ma még nem ismertethetünk. Az egyik legvalószínűbb elméletként tartjuk viszont számon V.N.Csernyecov azon gondolatát, mely szerint az uráli neolitikum délről, az Aral-tó vidékéről származik, igy tehát végső soron a finnugorság Urál-Káma vidéki szálláshelyére ezekről a déli területekről IC húzódott volna fel, * Ezt a feltevést sokan túlságosan ingatagnak vélték, a tagadhatatlan déli hatás jegyeit azzal magyarázták, hogy az Urál és környékének lakói csupán az edénykészitést tanulták az Arai-vidéki kelteminári kultura népességétől,

1^* Mások sikraszálltak az uráli neolitikum helyi származása mellett, ez - úgymond - az uráli mezolitikum 17 egyenes továbbfejlődése, * Tolsztov és Csernyeoov elmélete legnehezebben fololdható pontjának az időrendi kérdést tartották: egyesek a korai kelteminári műveltség /Dz

sambasz-Kala IV,/ i,e.IV,évezredre meghatáro18 zott időrendjét tartották túlságosan korainak, * mások időrendileg ki19 töltetlen űrt láttak Dz

sambasz-Kala IV,és az uráli neolitikum között. Ezek az ellentmondások azóta sok tekintetben feloldódtak, mivel a legújabb kutatás eléggé megbízható módon a kelteminári műveltség korai sza20 kaszát az i,e, IV,évezredre teszi /ennek második felére/ *, az Urálban pedig kétségtelenül kimutatható, hogy a legkorábbi neolitikus telepek 21, kora az i.e,IV,évezred, * Ennek ellenére a kérdést még nem tekinthetjük véglegesen eldöntöttnek, elsősorban a megfelelő bizonyító adatok csekély száma miatt, ami viszont azzal függ össze, hogy az Urál-kámai neolitikum keleti része, az Uráltól keletre eső vidékek jelenleg még meglehetősen 22, gyéren vannak kutatva, a szegényes leletanyag további komoly gyarapítása nélkül aligha lehet ebben a kérdésben a döntő szót kimondani. Egy másik megoldás szerint, melyet László Gyula fejtett ki, a finnugorok legkorábbi történetének szálalt a késői őskőkor és a mezolitikum korában a szvidéri műveltség területén kell keresnünk, ahová az 23 életföldrajzi szavak vezetnek bennünket. Nem lévén kompetens a kérdésben, nem foglalhatunk állást az életföldrajzi szavak helyes, vagy helytelen alkalmazásának problémájában, * a régészeti bizonyítékokat azonban a kutatás jelenlegi eredményei alapján nem tudjuk elfogadni

2^*, a szvidéri műveltség ugyanis semmiképpen sem lehetett finnugor, A szvidériekkel csupán az u,n, "volga-okai neolitikus •kultura" népeit hozhatjuk kapcsolatba, akik - fésűs gödröoskés edénydiszitésük elterjedése alapján Ítélve - az i;e,

III,évezredben észak felé vándoroltak. Ezek azonban nem finnugorok voltak, bár a nyugat felé terjeszkedő voloszovóiak