FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

I. A finnugorok legkorábbi története

- 20 viszonylag rövid életű harmadik régészeti kultúrát hozott létre a voloszovél és a bálánóvói műveltség keveredése, az u.n. csizkovó-szejmait 101 /i.e.XV-IIII.sz.közepe/. * E műveltséghez Halikov mintegy 30 lelőhelyet sorol, köztük a már fentebb emiitett, férnielétéiről hires szejmai temetőt, melyek főként az Oka torkolat-vidéke körűi helyezkednek el. /6. 102 kép/ * A leletanyagben felismerhetők mind a voloszovői, mind a balánovói kultura jegyei. így a házépítésben például megtalálhatók a földbemélyltett, átjárókkal összekötött boron&házak, valamint a balánovőiakra jellemző felszíni külön álló házak is.

103

# A műveltség alapnépessége finnugor volt. Területüket az i.e.XIU.sz.-ban a pozdnyakovóiak foglalták el. Lehetségesnek tartjuk azonban azt is, hogy itt nem területi hódításról, hanem a két rokon műveltség integrációjáról van szó. Jelenleg azonban még korai lenne a csirkovő-szejmal műveltség kérdését illetően állást foglalni, mivel kutatása csupán az elmúlt években kezdődött és a szakemberek még a legalapvetőbb problémákat illetően sem alakítottak ki közös álláspontot.

10

4 * A pozdnyakovói műveltség alapjában megőrizte a késővoloszovói vonásokat, bár a déli pásztortörzsek hatása sok uj jegyet alakított ki. Az uj vonások többségének előidézői azonban aaok a gazdasági változások voltak, melyek az i.e. II.évezred második felében döntően befolyásolták