FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

I. A finnugorok legkorábbi története

az itt élő finnugor népek életmódját. A feltárások sorén előkerült állatcsontok /szarvasmarha, ló, sertés/ azt tanúsítják, hogy ebben a korban az állattenyésztés már igen komoly szerepet játszott a lakosság gazdasági életében. Az öntőformák és & bronzleletek a fémművesség nagyarányú fejlődését igazolják. Az egyre gyérebb számú kőeszközök a régi voloszovói technológiával készültek. Ugyancsak a korábbi hagyományokat figyelhetjük meg a házépítésben is: a földbeásott négyszögalapu házak a voloszovóiakra emlékeztetnek. A temetkezési ritus is alig változik, csupán a helyenként előforduló kurgántemetkezés idegen e lakosság régi hagyományaitól, megjelenését déli hatásnak tulajdonithatjuk« Az agyagedények szinte kivétel nélkül egyenes aljuak, gyakran diszités nélkülit via dp csirkovó-szejmai műveltség emlékei. /Halikov nyomán/ /a.-települési b.-temető./ Abb,

6." Die Denkmäler der Kultur von Tschirkowo-Seima. /Nach Chalikow./ /a.-Siedlung; b.-Gräberfeld./ Kétségtelennek látszik, hogy a pozdnyakovói műveltség a voloazo.ől 106 . ám s népessége finnugor volt. * Sajnos, a műveltség tárgyi emlékanyagának feltárása és vizsgálata még jobbára a jövő feladata, igy e lakosság gazdasági és társadalmi viszonyai és kultúrája jellemzésénél sok 107 esetben osak általános megállapításokra szorítkozhatunk. * Az egyik legfontosabb tisztázásra váró kérdés a déli törzsek hatása és részvéte-