FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
~ 65 ~ találunk lócsontokafc Is. A sirok között áldozati gödröket tártak fel, ahová a bahmutyinóiak a ló lábcsontjait temették, előzőleg az állat bő120 rébe varrva azokat. * A halottakat a korábbi temetkezésekhez hasonlóan koporsóban temették. A korábbiakkal ellentétben ezekben a sirokban gyakoriak az elhunyt feje mellett elhelyezett edények. A padkás és padmalyos sirokban ezeket a padkára, illetőleg a padmalyba helyezték. A sirokban talált tárgyak a fentebb emiitett csoportokba tartoznak, alakjuk azonban azokénál sokkal változatosabb, a sirmellékletek gazdagsága is jelentősen megnövekszik. A legjellemzőbb női ékszerek továbbra is az emiitett függők és gyöngyök.Egyre gyakoribbak azonban az aranyból, ezüstből,vagy bronzból készült félhold alakú, valamint a medve-, ló-, és madáralakos osüngők. Mind a női, mind a férfi sírokra ia jellemzőek az ővek, melyeknek egész felületét rombusz alakú bronz veretek boritot121 ták. *A késői férfi sírokból gyakrabban kerül elő fegyverzet is, elsősorban nyilosúcsok, melyek közt megtaláljuk a korábbi tlpusu csont és vas nyilcsúcsokat, valamint ez ebben a korban megjelenő rombusz alakua122 kat. # A birszki temetőből négy kard is előkerült, ezek közül egy két123. élü, három pedig egyélű egyenes kard. " * A bahmutyinói edények jellemző tipusa mind a korai, mind a késői szakaszban a gömbölyű edények, melyek felületét /ritkábban csak nyakát/ gödröcskés pálcikanyomokkal díszítették. 1 2^"* A késői sirokban azonban egészen más módon díszített edényeket is találunk. /Poldául a különféle pecsétlőkkel gazdagon diszitett u.n. kusnarenkovói tipusu edényekot./ Ebben az időben terjednek el a Káma vi125 dák déli területein a laposfenekü edények is. A bahmutyinói telepek közül eddig elsősorban a földvárakon végeztek feltárásokat. V.F.Gening figyelte meg,hogy a földvárak a korai periódus126 ban nagyobbak és jobban erődítettek, mint a későiben. * A bahmutyinói házakról alig tudunk valamit. Az északi, mazunyinói területen feltételezhetően felszini boronaházak voltak, ezek maradványait azonban mind127 eddig még nem sikerült megfigyelni, * a délebbi vidékeken viszont félig földbeásott házakat tártak fel /6 x 4 m./, ezek közepén valószinüleg földpadkára épitett tűzhely volt. 128 , A bahmutyinói műveltség származása ma még vitatott, igen bonyolult kérdés. Az erre vonatkozó elméleteket két csoportra oszthatjuk: I./ a műveltség kialakulásában a döntő szerepet a helyi pjánobori és kara-abizi törzsek játszották, bár abban bizonyos mértékig részt vettek az ide129 gen eredetű jövevények is 2./ a műveltséget a III.században ideván-
