FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
- 64 113* csoport temetőiben */ t vagy pedig a lakosság társadalmi elrendeződésé114/ nek a temetőkben tükröződő képe. A sírokban általában egy vázát találtak a feltárás alkalmával, előfordulnak azonban kettős, sőt osoportos temetkezések is. /Ez utóbbi elsősorban a karatamaki temetőre jellemző./ A sirok tájolása rendkívül ingadozó, többségük azonban északi, vagy attól többé-kevésbé eltérő tájolású. A sirmellékletek száma a korai periódusban igen alacsony. A temetkezési szokás egy másik jellemző sajátsága, hogy a sírokban csupán a legritkább esetben helyeztek cserépedényeket. /Ez alól bizonyos fokig kivételt képez a műveltség nevét adó bahmutyinói temető, ahol viszonylag gyakoriak voltak a sírokban az agyagedények./ A halottnak utravalóul szánt tárgyakat csomóba kötve, vagy pedig nyirfakóreg dobozban helyezték a halott feje mellé. Ezzel a jelenséggel azonban csak férfi sírokban találkozunk , a női sírokban az ékszereket és viseleti tárgyakat eredeti helyükön találjuk. 11 9* Állatcsontok csak elvétve fordulnak elő a sírokban. Ebben a korban különösen jellemzőek a női ékszerek, melyek a leletanyag zömét teszik ki. Közülük elsősorban a csavart huzalból készült, 116. ráhúzott gyönggyel diszitett függők fordulnak elő a leggyakrabban. Igen gyakoriak a kékes szinü üveggyöngyök, az egyszerű huzalból készült gyűrűk, a sima bronz karperecek és nyakperecek, állatalakos csüngők és a kerek pajzzsal ellátott, rézből készült fibulák. Fegyver csak a legritkább esetben kerül elő, s csak férfi sirokból. /Tüskés, szarmata tipusu nyilcsúcsok, valamint csont nyilcsúcsok; köpüs levélalaku lándzsák; az 117. izsevszki temetőből hosszú fa markolattal ellátott kard került elő. */ i • Mind a férfi,mind a női Birokban igen gyakoriak az övek. Ezeket téglalap alakú réz, vagy bronz veretek diszitették. A veretek száma nem állandó, ez nyilvánvalóan az elhunyt gazdagságától és társadalmi helyzetétől függött. A férfi öveket ovális alakú bronz, vagy vascsatokkal kapcsolták 118 össze, * a női öveket pedig egyszerű kapooosal. A késői szakasz temetői meglehetősen sok vonásukban különböznek a korábbiaktól./A későbahmutyinói temetők közt a legjelentősebb a birszki, melynek 150 sírja erre a korszakra keltezhető./ Jelentősen megváltozik ebben a korban a slrgödrök alakja. A korábbi egyszerű sirgödrök mellett 119* a későbbiek jelentős része/mintegy 32 %/ padmalyos, vagy padkás sir • A sirok mélysége is' nagyobb /l-l,2o m./. Az elhunytak mellé húsételt is raktak, ezért gyakoriak az állatosontok a sírokban; Ezek közt gyakran
