FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Bevezetés

BEVEZETÉS Az előkészületben lévő tízkötetes Magyar Történet szerkesztőbizottságának felkérésére Írtam meg e két részből álló dolgozatomat, az első kötet előtanulmányaként. Feladatom az volt, hogy a magyar őstörténet szempontjából rendkívül fontos szovjetföldi finnugor régészeti kutatások újabb, legfontosabb eredményeiről röviden beszámoljak. A finnugor népek tárgyi emlékanyagával foglalkozó finnugor régészet a II.világháború óta igen nagyot lépett előre. Az utóbbi negyedszázad eredményei sok kérdésben módosították a korábbi álláspontot, a régészeti forrásanyag mennyisége és értéke jelentősen megnövekedett. A finnugor régészet tárgyköréből közölt dolgozatok száma megsokszorozódott, figyelemmel kisérésük ma már igen nagy erőfeszítést igényel és sok nehézséggel jár. Ezért természetesen egyetlen kérdésben sem törekedhettem még csak távolról sem teljességre, igyekeztem azonban a jegyzetekben mindenütt megjelölni a legfontosabb irodalmat, néhány helyen pedig rámutatni a különböző elgondolásokra. Többnyire csak az egyes kérdésekre vonatkozó ujabb irodalmat vettük figyelembe. A finnugor őstörténet régészeti kutatásának két fontos területét igyekszik áttekinteni a dolgozat két része: a finnugorság történetének alapvető vonásait az ujkőkorban és a bronzkorban, valamint a Káma-vidék vaskori történetét. Az első rósz témájának fontosságát, azt hiszem, nem szükséges különösképp indokolni. A finnugorság közös uráli lakóhelye és széttelepedésük Kelet-Európa óriási területein egyre világosabban bontakozik ki az ujabb kutatások fényében. A finnugorság vaskori történetét még nagyon vázlatosan sem tekinthettük át, ezért vettük egy szűkebb