FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 33 Csernyecov az i.e. IV.évezred végére és a III.évezred elejére keltezte. BRJUSZOV, 1951. 74 l.i CSERNYECOV, 1953. 36 1. 20./ VINOGRADOV, 1968. 152 1.| MÁSSZON, 1966. 134 1. 21./ CSERNYECOV, 1968. 41 1.; - Nemrég G.N.Matjusin az egyik dél-uráli koraneolitikus telep /Szabakti III., kora: i.e. IV.évezred vége/ leletanyagát vizsgálva mutatott rá a korai kelteminári emlékanyaggal való hasonlóságra. MAT

JUSIN, 1970. 39 1. 22./ BADER, 1961. 18 1. 23./ LÁSZLÓ, 1961.1 Ua. 1965. 35-40 1. 24./ Ebből a szempontból Hajdú Péter foglalta össze ellenvetéseit: Arch•

Ert. 91. /1964/ 118-123 1. 25./ Maga László Gyula is több alkalommal hangsúlyozta feltevéseinek hipotetikus voltát. 26./ BADER, 1966. 85 1.J TRETYAKOV, 1966. 49-57 1. 27./ E tanulmány jellegéből következően nem foglalkozhatunk itt részletesen László Gyula - a magyar irodalomban úttörő jelentőségű - őstörténeti munkája régészeti indokolásával. Az olvasó a felhozható ellenindokokat megtalálhatja Tretyakov és Halikov fentebb idézett, valamint Báder alábbi munkáiban: BADER,1961.; Ua. 1964. /Ismertetése: Bakay K. NyK. LXVII./I965/ 408-412 1./- Nagy kár, hogy a jelzett területek régészeti emlékanyagával foglalkozó szovjet kutatók mind a mai napig nem vettek tudomást László Gyula elméletéről, pedig az - véleményünk szerint - jó néhány kórdósben értékes gondolatsort indíthatott volna el. 28./ BADER, 1956. 10-20, 31 1. - /Báder itt még nem "volga-kámai", hanem "kámai" ujkőkori kultúráról beszél, mivel tanulmánya megjelenésének idejéig a legjellemzőbb és számszerint is döntő többségű kőemlékek a Káma mentén kerültek elő./ 29./ CSERNYECOV, 1953. 7-36 1. 30./ TRETYAKOV, 1966. 19-48 1. 31./ HALIKOV, 1969. 34-114 1. 32./ CSERNYECOV, 1968. 41 1. 33./ KRIZSEVSZKAJA, 1966. 83 1. 34./ HALIKOV, 1969. 70 1. 35./ A déli vándorlás kezdetét Csernyecov az átmeneti kőkor idejére teszi /1968. 52 1./. E feltevést teljes mértékben alátámasztja az a tény, hogy a mezolitikumban az Urál déli része és Közép-