NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

lát és réveit Baranyától Győrig, azaz éltek azokkal a gazdasági előnyökkel, amelyet a folyampart, valamint a "régi városok" kézműveseinek s a távolsági kereskedőknek a kézbentartása nyújt. Árpád és Fájsz között a fejedelmek névsorában tehát van egy űr, amely Árpád fiaival be nem tölthető. A magyarokra is érvényes nomád utódlási rend szerint az uralkodót a család legidősebb férfitagja követte. Ez pedig azt jelenti, hogy Árpád fiait az utódlásban megelőzték Árpád öccsei, ill. unokaöccsei. A nagy kérdés tehát az, volt-e Árpádnak rangidős öccse vagy unokaöccse. Anonymus szerint a honfoglalásban komoly szerep jutott Árpád nagybátyja, Hülek (Hulec) két fiának, Zuardnak és Cadusanak; alább ugy szerepelteti őket, mint Nyitra vár kiostromlóit. A HUlek név azonban a török ilik "fejedelem" szó változatának tekinthető, tehát lényegében ugyanaz a név, mint az Üllő és Je lő. Ebből következik, hogy Hülek nem Álmos öccse volt, hanem Árpád fia. Mutatkozik krónikáinkban még egy családi összeköttetés. A krónikák szerint Előd fia volt Álmos, Anonymus pedig olyan családi hagyományt közöl, hogy Előd fia Szabolcstól származott a Csák nemzetség. Eszerint az Árpádház és a Csák-nem közös őstől ered, Szabolcs vezér pedig Árpád nagybátyja volt. Az alábbiakban azt fejtem ki, hogy Árpád és Szabolcs rokoni összetartozása igazolható és Árpádot az uralomban a dinasztia senior-ja, Szabolcs vezér követte. Mindenekelőtt az Árpád-ház kezdetei körül mutatkozó ellentmondásokat kell szemügyre vennünk. A XIII. századi magyar krónikaszerkesztés Árpádot Ügek fia Előd fia Álmos fiának mondja, Anonymus Gestájában viszont Ügek fia Álmos fia Árpád származtatást olvasunk. Ezt az ellentmondást 1947-ben megjelent krónikatanulmányomban a következő módon oldottam fel: A XI. század második felében készült magyar ősgestából származhat az a hagyomány, hogy Előd fia volt Álmos, az első magyar fejedelem, amivel szemben az önálló hagyományanyagot feldolgozó Anonymus 1200 körül Ügek fiának mondta Álmost. A kettőt a XIII. századi krónikaszerkesztő egyeztette, olymódon, hogy Ügek fia Előd fia Álmos leszármazást vezetett be. Amig ezt a megoldást ma is kézenfekvőnek tartom, addig Előd szerepét másként értelmezem, mint elterjedt nézet nyomán korábban tettem. Amióta Konstantin császár munkája a XVIII. században a magyar történészek előtt ismeretes lett, s ebből kiviláglott, hogy Árpádot az uralomban Levedi vajda előzte meg, történészeink zöme azonosította Levédet Előddel. Magam is elfogadva ezt, ugy foglaltam állást a kérdésben, hogy az Előd - Álmos - Árpád származtatás uralkodói névsor lehetett, szemben az Anonymusnál megőrzött genealogikus származtatással. Ennek a meglehetősen elterjedt nézetnek azonban nagy nehézségei vannak. Először is a Levedi és Eleüd név nyelvészetileg össze nem egyeztethető. A levedi név általánosan elfogadott magyarázat szerint a lenni ige le v-tövének származéka, mig az Előd név az elő névszóból -d kicsinyítő képzővel keletkezett. Azt a tényt, hogy itt két különböző névről van szó, az a körülmény is igazolja, hogy az Árpád-kori személy név-anyagban mindkét név megtalálható. Anonymusi Előd-Szabolcs származtatás értékét az adja meg, hogy a szerző többnyire a XX. század végén szereplő országnagyok szájából - esetünkben valószínűleg Csák Ugrón püspöktől - hallotta, hogy családi hagyomány szerint ki volt honfoglaló ősük. Ha az ősként szerepeltetett személyek többnyire valóban felmenői is voltak a családnak, a 300 éves időtávlat időbeli elcsúszásokat és téves kapcsolásokat is eredményezett. A Csákokra vonatkozó hagyományt ugy értékelhetjük, hogy Előd volt a legrégibb ismert ős, Szabolcs volt a nagynevű honfoglalás kori ős és Csák volt a Szent István kori birtokszerző ős. Ismerve Anonymus apa-fiu kapcsolatainak értékét, valószínűbbnek tartom, hogy Szabolcs Árpád unokaöccse volt, s igy ő is Előd unokája lehetett. Mi bizonyítja ezen kivül Szabolcs, ill. a Csák-nem Árpád-házi származását? Mindenekelőtt feltűnik, hogy Szabolcs és a tőle származó Csák-nemzetség szállásterülete, Fejér megye, Árpád-házi hercegek szállásterületével van körülvéve. Mint fentebb láttuk, Baranya a nagyfejedelem, Tolna a trónörökös, Veszprém és a Duna-balpart a hercegek szállásterülete volt és Kurszán halála után Buda környéke is Árpád birtokába került. Szabolcs szállásterülete olyan szervesen illeszkedik az Árpád-