NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

HOZZÁSZÓLÁS Nagy Emese előadásához Kralovánszky Alán A SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 25 ÉVÉNEK EREDMÉNYEIRŐL Az irásos forrásokban 1009-ben feltűnő Alba civitas - Fehér vár - illetve a Nagyboldogasszony templomban elhelyezett királyi trónszékről a XI. század második felétől Alba - Regia-ra - Székesfehérvárra változó királyi székhely régészeti módszerrel végzett kutatásának története 1848-ig nyúlik vissza, Érdy János ásatására, akinek egyetlen királysírunkat köszönhetjük. Az ily módon az ország egyik legrégebbi és szinte évtizedenkénti folyamatossággal rendelkező középkori régészeti kutatás számos jelentős eredményt ért el. Ennek konkrét ereményei közismertek. Vegyük tehát az utolsó 25 év kutatását, megpróbálva megfogalmazni az eredményeket és feladatokat. 1945-65 között az addig ismertté vált régészeti, antropológiai és egyéb történeti adatok részleges újraértékelése történt, kiegészítve néhány leletmentő jellegű ásatással. 1965-ben indult meg a rendszeres középkori régészeti kutatás. Ezen mondottan várostörténeti célú régészeti kutatással haladt párhuzamosan és kölcsönös összefüggésben a "Székesfehérvár évszázadai" cimü várostörténeti monográfia köré fonódó, mintegy 30 speciális szakemberből álló kutatógárda tevékenysége. Konferenciánkon is a legmelegebb köszönetemet kell kifejeznem e munkaközösség tagjainak. Nélkülük Székesfehérvárnak mint királyi székhelynek komplex kutatása és elért eredményei nem születhettek volna meg. A régészetnek az alábbi történeti kérdéseket kellett, s kell még megválaszolni: Alba civitas előzménye Alba civitas kialakulásának pontos helye, ideje és módja Alba Regia intézményei és dimenziói Istolni Beograd intézményei és dimenziói. I. Alba civitas előzménye: Az őskor különböző periódusaiban a későbbi város területén koncentrált települési góc nem mutatható ki. A települések és igy nyilván az azokat összekötő utak sporadikus jellegűek. A római korban, amikor Fehérvártól 10-15 km-re D-re és É-ra kialakul két koncentrált település, Gorsium és Osones, az Arrabona ill. Brigetio irányából Gorsium illetve tovább délre haladó útvonal a történeti városon keresztül vezetett, a középkori főutca természetes nyomvonalán. Ez az ut az Aquincum-Gorsium-Itáliai utvonalat a történeti városmagtól délre 4 km-re metszette. A rómaikori ut és a csatlakozó települési nyomok, egyéb jelenségek adataiból arra lehet és kell következtetni, hogy a középkori város területén van római előzmény, s ezen előzmény nem jelentéktelen. Azonban a rendelkezésre álló adatok ma még nem elegendők több következtetés levonására. 95