NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

A népvándorlás korából csupán az avarkorból mutatható ki két temetkez és. Mind a régebben előkerült, mind pedig az újonnan megismert, az előbb emiitett, város alatti római utcsomópont mellett fekszik. Ugyancsak ezen történeti városmagon kivüli római utcsomóponthoz igazodik a 4 honfoglaló temető is. Mivel sem a történeti városmagban, sem pedig a város teljes területén az u.n. szláv korból nem ismeretes semmi adat, változatlanul el kel! vetnünk "Fehér vár" esetében a szlávokat mint előzményt, a történeti és nyelvészeti adatokkal összhangban. Tisztázandó feladat a rómaikori település kiterjedése, jellege és jelentősége. II. Alba ci

vitas kialakulásának pontos helye, ideje és módja: A történeti városmagban, a Belvárosban a X. században - nyilván összefüggésben a történeti források Géza korára vonatkozó adataival - a X.század utolsó harmadában mutatható ki az első, magyarkori, öszszefüggő és koncentrált település: Ez az ismert Géza fejedelem szálláshelye az ismert Péter ősplebániával és a hozzá csatlakozó, szűkebb értelemben vett váralja település. Az eddig ismert képhez ujabb régészeti adatok is csatlakoznak: egy temető, egy ujabb települési részlet két házzal, két ujabb települési nyom, valamint vagy a Géza nagyfejedelem palotájához, vagy a Péter ősplebániához tartozó iskola minimum 9x12 m nagyságú és 150 cm-es szélességű kőépület egysége, az ehhez tartozó vízelvezető és legkevesebb 250 m

2-nyi területre kiterjedő tereprendezést jelentő talajegyengetés. Az összesített adatok alapján a következő következtetést lehetett levonni: Géza nagyfejedelem központosító törekvésével összefüggésben a X. század végefelé Esztergommal párhuzamosan, uj fejedelmi szálláshelyet alakit ki Fehérvárott a mai püspöki székesegyház dombján, amely a középkori város legmagasabb pontja. Itt épiti meg palotájával egyidejűleg a magyar állam és egyházszervezet kialakításában jelentős szerepet játszó Péter apostolfejedelemnek szentelt ős plébániáját, amelybe őt fia eltemetteti. Fejedelmi szálláshelye előtt halad a korábbi kereszteződési helyéről e korban áthelyezett és most már nem 4, hanem 9 különböző irányból jövő főútvonal kereszteződése. Ily módon Géza az esztergomi vizi utak mellett, a dunántuli szárazföldi utakat egyetlen útszakaszon vonta ellenőrzése alá. Ezen utak mellé a peremsávon nagyobb körívben, mintegy 1 km-re egymástól egy-egy települési egységet telepit. Tisztázandó feladat e korra vonatkozóan: az u.n. Szabolcsra vonatkozó probléma; a fejedelmi palota pontos helye, kiterjedése, alaprajza és anyaga; a Péter plébániatemplom alaprajza, esetleg Géza fejedelem sírhelye, a szálláshely külső megerősítésének ténye, nyomvonala és anyaga, a közvetlenül csatlakozó váralja kiterjedése és esetleges egyedi épületei. Az István-kori Fehér vár a Nagy boldogasszonyról elnevezett prépostsággal, a hozzátartozó bazilikával, valamint az újonnan felfedezett, s valószínűleg a Szent Kereszt tiszteletére szentelt plébániatemplommal gazdagodott. Ezekről a holnapi kiránduláson teszünk a helyszínen említést. Ezen felül döntő jelentőségű változás következett be az útvonal értékelésével kapcsolatban, mivel Györffy György kutatásai révén bebizonyosodott, hogy 1018 körül Szent István megnyitotta a győztes bulgáriai hadjárat után a Nyugat-Európát és a Közel-Keletet összekötő biztonságos szárazföldi zarándokutat, amely a településünkön ment keresztül, s igy egy nagyjelentőségű nemzetközi kereskedelmi és kulturális vérkeringésbe kapcsolódhatott be a korai királyi szálláshely. Itt kell említést tennünk az István-kori település közigazgatási területnagyságáról, amely az okleveles és régészeti adatok alapján ma már becsülhető. A 0,15 km

5 nagyságú történeti városmaghoz mintegy 25 km

5 nagyságú lakott váralja településláncolat tartozik az ekkori temetők alapján. Ehhez viszont mintegy 60-70 km

5 nagyságú mezőgazdasági és nyilván közigazgatási terület csatlakozott Szent György - Szent Mihály - Urhida - Föveny - Börgönd - Pákozd - Noé - és Keresztes, zömmel X-XI. századi falvakkal határosan. Ezen összesen 90-100 km

2 terület közepén van a vár, ezt követi körkörösen részben egy vizes legelősáv, majd a későbbi külvárosok előzményeként felfogható települési láncolat embersávja, majd a mezőgazdasági terület sávja. Az eddig becsült lakosság létszáma a XI. században mintegy 3000 fő. A mintegy 100 km

2-nyi területre igy mintegy 30 fő becsülhető km

2-ként, amely az országos átlaghoz - 5 fő Am

2 - igen nagyfokú koncentráltságot jelent, s amely a székhely biztonságával és kiszolgálásával függhet össze. 96