NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
1 5 A falkutatás a ma is álló, sokszor átépitett épületeknél nélkülözhetetlen, ugy az alaprajz, mint a periódusok vizsgálatához. Módszerét elsősorban hazánkban (Gerevich L.,BpR 15 (1950) 123-238.) és Lengyelországban alkalmazzák széles körben a háborús pusztitás után kinálkozó lehetőség kihasználásával. Ujabban Csehszlovákiában is terjed. Másutt inkább csak egyházi épületek restaurálása során alkalmazzák. 16 A régészeti kutatások szerint nedvesebb klimáju országok városaiban gyakoriak voltak a fapallókkal borított utcák, különösen a X-XIII. században. - Lengyelországban több város főutcája a XI. században fakockákkal borított. Hensel, i.m. 88. Budán a városalapitás után a XIII. század végén, majd a XIV. században kaviccsal borított utcák voltak. Bertalan V.-né - H.Gyürky K., BpR 21 (1964) 345. - A Vízivárosból a hegyen fekvő városba felvezető egyik útnak nagyobb kavicsokból és kisebb kövekből rakott burkolata volt a XV. században, szegélyén kősorral. Gar ády S., BpR 13 (1943) 418-421. - Az ilyen adatok jelentékenyen bővítik tudásunkat, hiszen magyarországi viszonylatban középkori városaink utcáinak kövezéséről csak a XV. századtól vannak írásos adataink. Hannoverben a piactér XIII. századi kövezetét és XII. századi kútjait tárták fel. Plath, i.m. 197. Novgorodban XI. századi vízelvezető csatornákat tártak fel, fa csövekből. U. itt a városi utburkolat is előkerült, ennek karbantartásáról az 1230-as években már rendelet intézkedik. Woronin, N. N. - Karger, M.K. - Tichanpw,M.A., Die materielle Kultur der alten Rus'. (Berlin 1959) 191-193. 17 Hazai viszonylatban a városi védelmi építészet emlácanyaga csak kis hányadában maradt meg. De még az olyan kivételes esetekben is, mint Sopron (viszonylag jelentős városfalszakaszok, gazdag levéltári anyag, nagyszámú városkép), régészeti kutatás nélkül a városfalak eredeti formáját és fő építési periódusait nem lehetett meghatározni. 18 A városalaprajz a történeti vizsgálatnak is egyik legfontosabb forrása. Az ásatásoknak azonban nemcsak azokban az esetekben van döntő szerepük, amikor (mint ez hazai városaink esetében gyakori) a városalaprajz hiteles ábrázolása nem maradt meg. Az ilyen régi városalaprajzok ugyanis a legjobb esetben is legfeljebb a későközépkori állapotot rögzítik, s ebből a korábbi helyzetre visszakövetkeztetni nagyon nehéz. Az uj lengyel és keletnémet ásatások több esetben már bebizonyították, hogy az alaprajzi vizsgálatból korábban levont következtetések tévesek: régi városmagoknak tartott területek csak a XIV. században épültek ki. H. J.Vogt, Zur Stadtkernforschung in Sachsen. Siedlung, Burg und Stadt. (Berlin 1969) 254. Red.K.H.Otto - J.Herrmann. 19 „ A legfontosabb módszertani tanulmányok: A mmann, H., Die Möglichkeiten des Spatens in der mittelalterlichen Stadteforschung der Schweiz. Ztschr.f.Schweizer Geschichte. Bd. 23 (1943); Hensel,W., KHKMBd.7 (1959) 721 -; F.Engel, Stadtgeschichtsforschung mit archäologischen Methoden. Blatter f. deutsche Landesgesch. Bd. 88 (1951) 206 - ; M a t e i, M. D., Dacia 8 (1967) 279-296. 57
