NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Jegyzetek 1A mmann , H., Die Möglichkeiten des Spatens in der mittelalterlichen Stadteforschung der Schweiz, Zeitschrift für Schweizerische Geschichte 23 (1943) 1-23. 2 w Gerevich L., Középkori városkép a romok között, Budapest (1945) 29-32.-U.o., Budavár, egyetlen gótikus városunk, Budapest (1947) 1-12. 3Gerevich L., BpR 15 (1950) 121-220. 4V.ö. pl. Elekes L. - Lederer E.- Székely Gy., Magyarország története. Az őskortól 1526-ig. (Egyetemi Tankönyv, I.k.) (Bp. 1961) 201 skk. 5Mályusz E., A mezővárosi fejlődés. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században. Szerk. Székely Gy.) (Bp. 1953) 128-191. 6Székely Gy., Agrártörténeti Szemle 3 (1961) 309-343. -U.ő., Annales Univ. Sc. Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Hist. 5 (1963) 53-87. 7B ács kai V., Magyar mezővárosok a XV. században. (Éitekezések a történeti tudományok köréből 37.) Bp. 1965. 8Ammann, H., Geschichts freund 102 (1949)105-144. -Ennen, E., Rheinische Vierteljahrsblatterl? (1952) 239. - Ammann, H., Das schweizerische Städtewesen des Mittelalters in seiner wirtschaftlichen und sozialen Ausprägung. (La ville, tome II. Recueils de la Société Jean Bodin VII.) (Bruxelles 1955) 494. g V.ö. Mályusz, E., Geschichte des Bürgertums in Ungarn. VSWG 20 (1927) 356 skk. 1

0Bácskai V., Agrártörténeti Szemle 9 (1967) 432. skk. 1:

LV.ö. Major J., Településtudományi Közlemények 16 (1964) 32-65. U.ő., Városépítés (1969 évi 4.sz.) 5-8. 1

2Fügedi, E., Annales (1970) 966-987. 13 V / v v •/ Mencl, V., Stredoveká mesta na Slovensku (Práce ucené spolecnosti Safarikovy v Bratislave Svazek 26) (Bratislava 1938) 117-119. - Ilyen városias alaprajzú és XIV. századi vagy még későbbi mezőváros pl. Sztropkó (u.o. 107, alaprajz: 108), Privigye (uo. 123, 125, alaprajz: 122), Bán (u.o. 133, alaprajz: 131), Szomolnok (u.o. 149, alaprajz: 148), Rozsnyó (u.o. 151-153), Ólubló (u.o. 115-117), Breznó"(u.o. 145, 147, alaprajz: 144), Vágujhely (u.o. 161-163). - A mai Magyarország területén is nem egy szabályos alaprajzi, alapított városra emlékeztető mezővárost találunk. Régészeti feladat lenne annak eldöntése, hogy ez az alaprajz visszamegy-e a középkorig, vagy esetleg a török hódoltság utáni újjáépítés következménye. Igen jellegzetes alaprajzú pl. Körmend (v.ö. Gerő L., Sz. 98 (1964) 1065.o. 24. á.). A település első kiváltságát 1244-ben, kereskedelmi privilégiumukat 1354-ben nyerte. C s ánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II.k. (Bp. 1894) 723. 1

4m aj or J., Településtudományi Közlemények 18 (1966) 82. - Rimaszombat jelentőségét különben az is mutatja, hogy már a XV. században több céh volt benne. Bácskai, Magyar mezővárosok i.m„ 52.0. 76.j. 15 Fröhlich, K., Das verfassungstopographische Bild der mittelalterlichen Stadt im Lichte der neueren Forschung. Die Stadt des Mittelalters. I. Bd. hsgg. v.C.Haase. Wege der Forschung CCXLIII. Bd. (Darmstadt 1969) 321. 16 Tóth S., Az Országos Műemléki Felügyelőség falkutatásai 1967-1968. Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai V.) (Bp. 1970) 387, 389. - Ráckeve esetében városiasnak tartható kőházaikra egy közel egykorú forrás, Skaricza Máté 1581-ben irt verse a város történetéről is megemlékezik: "És hamar keő házakat szerzének, Gazdagsággal mert bővelkedének." Magdics I., Diplomatarium Ráczkeviense. Ráczkevei Okmánytár. (Székesfehérvár 1888) 89. Skaricza a XV. század közepi városalapitást követő időről irt, és ezt támasztotta alá a falkutatás. (Rác-)Kevi gazdasági jelentőségét az is mutatja, hogy a város már 1476-ban résztvett az ország legfontosabb kereskedőváro49