NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

saival együtt a nagyváradi vámperben. Kubinyi A., TBM 15 (1963) 191. - L. még Kevi, ill. Gyöngyös jelentőségére Bácskai, Magyar mezővárosok i. m. 42, 46, 52, 556, 80. 1

?U.o. 16. 18 Handbuch der historischen Stätten. Osterreich. Bd.I. Donaulanderund Burgenland, hsgg. v. K. Lechner. (Kröners Taschenausgabe Bd. 278.) (Stuttgart 1970) 723. (A.Klaar térképvázlata alapján.) - A mezővárosok gazdasági fejlődését mutatják korszakunkban, hogy templomaikat kibővítik, vagy ujakat építenek, ahogy erre konferenciánkon Entz Géza rámutatott. L. ott. 19 „ Stoob, H., VSWG 46 (1958) 1-28, különösen 20-28. - L. mégu.o., Westfälische Forschungen 21 (1968) 93-95. -Haase, C., Stadtbegriff und Stadtentstehungsschichten in Westfalen. Überlegungen zu einer Karte der Stadtentstehungsschichten. Die Stadt des Mittelalters, i.m. I.k. 77-87. 20 V.ö. Szűcs J., Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. (Bp. 1955) és vele szemben Kub inyi A., Sz. 99 (1965) 513-521. 21 V.ö. Fröhlich i.m. 303 skk. 318-19. 22 U.o. 303. - Még olyan városban, mint Wormsban is, voltak a városfalon belül a középkor végén beépítetlen területek, amelyeket kertként hasznosítottak. V.ö. Egli, E., Geschichte des Städtebaues. II. Bd. Das Mittelalter. (Erlenbach-Zürich und Stuttgart 1962) 115. Aachen külső, a XIII. században épült 5 km hosszú városfala és a belső fal közé eső terület a XVIII. századig lényegében csak a kapukhoz vezető utak két oldalán volt beépítve. Monheim, Dr.I. , Aachen, ein Stadtführer. 2. verbesserte Auflage (Neustadt/Aisch 1968) 10-11. - V.ö. még Handbuch der historischen Stätten Deutschlands. III.Bd. NordrheinWestfalen. (Kröners Taschenausgabe Bd. 273.) (Stuttgart 1963) 6. o. térképvázlat. - Mindez arra is figyelmeztet, főleg hogyha a városfallal külvárosi települést vonnak be a védelembe, vagyha az uj fal az eredeti településnél jóval kivül húzódik, tehát bizonyos mértékben városbővitő célja van, a fallal övez és nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezen belül sürü lakottsággal kell számolnunk. Nálunk ilyen üres területtel kell számolnunk a középkorvégi pesti városfalakon belül. (V.ö. a sajtó alatti Budapest Története II. kötetébe irt fejezetünket.) A beépítés mértékének elbírálásához a régész nyújthat segítséget. A kérdés azért lényeges, mert legtöbb középkori városunkra vonatkozóan nem álnak népességstatisztikai becslésre alkalmas adatok rendelkezésünkre, viszont a város területéből egyes kiváló várostörténészek, mint pl. Ammanna népesség számára mernek következtetni. H.Ammann a "Wie gross war die mittelalterliche Stadt" c. tanulmányában (Die Stadt des Mittelalters i.m. 410.) ezt irja: ,

TWo alle derartigen Zahlen fehlen, bietet uns die Grösse der überbauten Fläche einer Stadt bei einer sorgfältigen Berücksichtigung der Baudichte einigermassen sichere Mindestzahlen und Höchstwerte für die Bevölkerung. Der Hektar überbauten Raumes hat im Mittelalter kaum unter 100 Bewohner aufgewiesen, ebenso selten mehr als 200." Nem külváros esetében városfalon belül üresen maradt területre 1. pl. Hainburgot. Die Städte Mitteleuropas im 12. und 13. Jahrhundert. Schriftleitung Dr. W.Rausch. (Beiträge zur Geschichte der Städte Mitteleuropas I.) (Linz 1963) 110.o. (Klaar térképvázlata.) 23 V.ö. Lócsy E. hozzászólását és a Településtudományi Közleményekben sajtó alatti tanulmányát. Ezúton is köszönöm, hogy olvashattam. 24 Dávid F., Gótikus lakóházak Sopronban. Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. i.m. 95. 25 Keyser, E., Der Stadtgrundriss als Geschichtsquelle. Die Stadt des Mittelalters i.m.I.Bd. 366. 26 V.ö. Budapest műemlékei. I.k. (Magyarország műemléki topográfiája IV.k. (Bp. 1955) 432, 435. 27 Pataki V., BpR 15 (1950) 294. o. 80. j. és a Minds zent-utcára vonatkozó vázlat. 28 BpR 19 (1959) 342-349. 29 V.ö. Székely Gy., Sz 102 (1968) 30-31, itt idézve (31.j.) az ásatásokból előkerült posztójegyek irodalma is. - Elképzelhető az is, hogy a posztópecsétekből utólag posztóhamisi-