NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

b) agyagtapaszt ás nyomait csak igen ritkán rögzíthettük - bár ezen a részen a nagyon laza, folyami hordalékhomok ezt feltétlen indokolná. c) a házakból előkerült leletanyag között jóval több eszköz, nagyszámban kerámia volt, mig vadászati-halászati eszköz alig. d) a házak között igen nagyméretű gabonásvermek kerültek elő, gondosan előkészítve (égetés) a több m

3 nagyságrendű gabona befogadására. A kutatások eddigi eredményei alapján ugy véljük, hogy a falu betelepedése a Holt ág partján húzódó területsávon kezdődhetett el a XI. század elején.

1

1 Kisebb csoportokat alkothattak, életmódjukban a földmüvelés mellett nagy szerepe lehetett a vadászatnak-halászatnak és az állattartásnak. A település D-i irányban terjedt, de kihagyva a két dombvonulat közötti mélyedést. A terjeszkedés a XII. század közepén érhette el a második dombvonulatot, ahol feltehetőleg a tatár pusztításig folyt az élet. Erre látszik utalni az a kincslelet is, melyet a II. csoport házai között találtunk, minden bizonnyal a tatár betörés hirére rejthették el. A terület földrajzi zártsága alapján ugy tűnik, hogy a XIV. században ismét benépesülő falu tovább már nem terjedt, ujabb területeket nem építettek be, az Árpád-kori jelentőségét elvesztve jelentéktelen helyként szerepelt a XVI. század végéig, XVII. század elejéig. Jegyzetek ^Tiszaörvényt a lelőhellyel együtt 1967-ben közigazgatásilag Tiszafüredhez csatolták. 2Arch.Ért. R.f.3. (1870) 8. 165. ^A tiszafüredi Mizeum anyaga a többszöri átszervezés során azonosithatatlanná vált. 4MNM. Adattár. 149. T. II. 5 „ ,, A temetőárok minden bizonnyal a szokásos temetőkerités szerepét töltötte be, a kőben szegény terület következtében zárták le árokkal a XIV-XVII. századi temetőrészt. g A későközépkori temetőrészről részletesebben: Horváth B.: "Középkori párta és pártaöv Tiszaörvényről" Folia Arch. XXI (1970). 157-168. 7 „ „ Az Árpád-kori temetőről részletesebben: Horváth B.: "Előzetes jelentés az 1965-68. évi tiszaörvényi feltárásokról." Arch. Ért. 97 (1970) 8 rr Az általunk faluhatárt jelölő árok mindenütt követi a dombvonulat magasabb pontjait, lehatárolva a megtelepülésre alkalmas területet. 9 Tiszalök-Rázom, Doboz, Bashalom, Szarvas-Rózsás stb. 1

0Az I. csoportba sorolt településrész pontos kiterjedését nem áll módunkban meghatározni. A Morotvában levő viz mozgása állandóan pusztította és ma is pusztítja a terület É.-i széleit. 1

1Az 1261-ben IV. Béla által kiadott megerősitőlevélben a falu mint I.István adománya szerepel az egri püspökség birtokai között VILLA EUREM alakban. (Balássy F., - Szederkényi J., Heves vármegye története. Eger. 1897. 300.) A tatárjárás után a település neve ŐREM; EWREN; EWREM alakokban szerepel. 1417 - OREM; egri püspökségi birtok. (Csánki D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Bp. 1890. 78. 1482 - EWREN; egri püspöki birtok. Egri Káptalan levéltára. Num. 10. fasc.I.no2. 1552 - feltehetőleg az egri várral kapcsolatos török hadmozdulatok alkalmával ismét elpusztul. (MVV. Heves vm. 62.) 36