NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

de konkrét és intézményes csoportok megalakítása nélkül a középkori régészet szinte áttekinthetetlen nagy területét eredményesen művelni alig lehetséges. Az együttműködés mellett természetesen van példa arra is, hogy régész, történész, nyelvész, antropológus tanulja meg a társtudomány néhány metodikai eljárását és kísérli meg uj összefüggések megállapítását. A középkori magyar régészet eredményeinek kiállítását és az itt folyó tanácskozásokat szervező mindhárom intézmény tett és tesz kísérleteket történeti problémák hasonló komplex megoldására, amire azt hiszem éppen ez a tudományos ülésszak fog választ adni. Sikere nem kis mértékben fog attól függeni, hogy a folyamatban levő, földolgozásban még meg nem jelent kutatásokról adjunk számot, melyhez a magam részéről is néhány szavas uj ásatási beszámolóval hozzá akarok járulni. A Régészeti Intézet 1967-ben kezdte meg a pilisi hegyekben a középkori Magyarország két fővárosát, Esztergomot és Óbudát összekötő ut mellett nagy területre kiterjedő rommező föltárását. A mult században a felszínen gyűjtött kőemlékek jellegzetes müformái XI. századi és 1200 körüli építkezéseket árultak el, tehát kétségtelenné tették azt, hogy a pilisi cisztercita apátság romjairól lehet szó, a XVni. századi periratok ellenére, melyek szerint a XIII. század végén épített pálos kolostorral lett volna azonos. A kutatás célja annak a kulturközpontnak a föltárása volt, amely a XII. század végén, a XIII. században annyira jelentős szerepet játszott mind politikai, mind gazdasági, kulturális és művészeti tekintetben. Folytatása volt ez annak a most már tudatos programnak, amely - mint már azt az előzőkben jeleztük az ország irányadó központjainak föltárását célozta, a történeti kulturális folyamatok kiindulópontját kutatja térben és időben, valamint lebonyolódásának hézagtalan rekonstrukcióját akarja elvégezni. A kolostor helye Esztergomtól 18, Óbudától 30 kilométernyire, a két fővárost összekötő ut mellett; az építkezések időpontja az esztergomi, majd az óbudai, pannonhalmi építkezések előtt, tehát a gótika első megjelenése idején, müformáinak tiszta volta pedig mindenképpen kulcsemléket sejtetett. A három éves föltárási kampány annak ellenére, hogy a munkának legfeljebb 20 százalékát végezte el, a problémák legnagyobb részét már fölvetette, sőt néhányat meg is oldott. Ez az általunk ismert legnagyobb magyarországi középkori kolostor egyike a legszabályosabbaknak. A templom teljes hosszúsága a 60 métert is megközelíti, az egyenes záródású négy mellékkápolnás elterjedt típushoz tartozik akárcsak anyakolostora, a Jurában emelkedő Acey cisztercita apátsági templom. Az első építkezésben elég világosan meg lehet közelíteni három periódust. Pillérei, boltozata, oszlopfői, egyik kapuja elég jól rekonstruálhatók, de talán még ennél is érdekesebb és Európa-szerte ritkább a kolostorépületek eredeti állapota, melynek falai átlagban 1 1/2-2 méter magasságban fönnmaradtak. Különösen jó állapotban ismerhetők föl a kolostor technikai berendezései, a vízellátó rendszere és a csatornák. A kisleletek iparművészeti tárgyai mellett a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot az elég jól keltezhető mezőgazdasági eszközök. A műhelyek és malmok föltárása még nem kezdődött meg, csak a helyszínelést végeztük el. Nem nagyszámú, de annál jelentősebb a faragott kőanyag, de különösen az a néhány szobortöredék, melyhez tartozó egyéb kőfaragványok müformái elárulják, hogy síremlékhez tartoznak és a magyarországi művészeti emlékek legmagasabb színvonalát jelentik a XIII. század dereka előtt. Mindezekből már az ásatás menete alatt megállapítható, hogy a király különös kegyét élvező kolostor gazdasági, technikai és művészeti téren alapvető jelentőségű szerepet töltött be. Ráirányult a figyelem politikai szerepére is, amelyben a francia politika támogatójának bizonyult a kereszteshadjáratok kérdésében, hiszen Magyarország stratégiai szerepétől nem voltak függetlenek a közel-keleti francia hóditások, sőt Bizáncban a latin párt, a latin császárság kialakulása sem, bár ekkor Velence kereskedelmi érdekeivel Magyarország sem birkózhatott. Befolyást gyakorolt ez a kolostor III. Béla politikai, Bizáncról Franciaország felé forduló irányváltozásától egészen II. András kereszteshadjáratáig, melynek végrehajtására Imre a megfelelő összeget éppen a pilisi apátságban deponálta. II. Andrást a kereszteshad járatába is pilisi szerzetesek követték. A pilisi kolostor apátja résztvett a görög szertartású kolostorok megszüntetésében. E néhány példa a kutatás különböző szempontjainak történeti egységére hivja fel a figyelmet, amely egyedül képes magyarázatot nyújtani esetleg egészen más irányú következményekre, ebben az esetben a pilisi kolostor kiemelkedő jelentőségű gazdasági és kulturális szerepére. Az előző fontos történeti szerep mellett ugyancsak az ásatás elvégzése mellett szólt az a jónéhány XI. századi kőemlék, amely e terület korábbi történetét van hivatva megvilágítani. Történetírásunk az emlékeket egy egykori királyi vadászkastély létezésével magyarázta. 10