NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Annak ellenére, hogy az ásatások időben visszafelé haladva ezt a kort még nem tárták föl, több, ujabban másodlagos fölhasználásban föllelt kőemlék funkciójából inkább templomra, sőt kolostorra lehetett következtetni. A cisztercita apátságot ugy látszik egy bencés kolostor előzte meg, amire az eredeti cisztercita följegyzések is utalnak. Ez a korszak még bővebben használta és céljai számára földolgozta a közeli római emlékek építőanyagát. Az előzményeket kereső prőbaárok legalsó rétege IX-X. századi anyagot tartalmazott, úgyhogy a település kezdetei igen érdekes meglepetéssel szolgálhatnak. Ennyiben szerettem volna e folyamatban levő kutatásról beszámolni, melynek anyagát a legközelebbi kiállításon ugyancsak láthatjuk majd. Anélkül, hogy tovább elmélyednénk az ásatás problematikájában, mindenki előtt világossá válik, ahhoz, hogy az ásatás fölsorolt lehetőségei eredményekké válhassanak, a legkülönbözőbb szakemberek együttműködése, sőt közös munkája, ehhez pedig magasabbrendü tudományos szervezettség szükséges, hogy a középkori régészetet ne csak megismerjék, hanem eredményei megbecsülést is vívjanak ki. 11