NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 11 Természetvizsgálók Aradra tervezett ülése előtt régészeti kérdéseket tesz fel a nagyközönségnek, többek között a sáncok felöl is érdeklődik. A többszörös sáncokra példának a pécskai nagykiterjedésű várhelyet emliti^. Folytatja vidéki kutató.utjait, igy pl. Szabolcsmegyében Jósa András orvos közlése alapján emliti a gyulaházi és karászi földvárakat^. Ezidóben történik a szabolcsi földvár elsó ásatás is a Nagykáljón lakó Dobozy Feren c vezetésével. Részleteket nem ismerünk erről a munkáról, de ugy látszik a sáncot is megáshatták, mert erről az ásató meg6 3 jegyzi, hogy összerótt fából és földből van emelve Nagyobb kutatás folyt a hevesmegyei Szihalom földvárában is, az ottani plébános, Foltinyi Jáno s által, aki már két évvel korábban megkezdte az itteni munkáját. Előbb a földvár pontos topográfiai helyét, térképét köz64 li , majd a földsánc méreteit és az ásatás ismereteit. Sajnos utóbbiról igen szűkszavúan emlékezik meg, pedig ha nem nyomdahibáról van szó, „ , 65 15-20 rétegről beszél .• Foltiny i őskori leletekről beszél, de korszakot nem állapit meg. Sokkal merészebb volt enné l Ipolyi Arnold , aki ugyan szintén őskori leleteket emlit innen, mégis a végén az erődítést, a sán66 :' cokat, a rétegeket a magyar eredetüeknek véli . Foltiny i egyébként a Szihalom .és Besenyő közötti Csörszárkot is ismerteti^. Ebben az évben Nyáry Jen ő ismerteti az ó-básti Pogányvárat, melyről két évvel korábban Róme r is tartott már előadást Egerben, de ezúttal az ásatásról nem esik szó^. Dunántulról is hallunk ismét. S-ztachovich Rémi g pannonhalmi bencés pap végez kutatásokat a ravazd-écsi erdőben és bizonyos töltések há6 9 lózatát ismeri fel, amelyről csak annyit állapit meg, hogy nem utak , négy évvel később azonban már csak útnak tartja^. / / 71 1871-ben említések történnek egy-egy beregmegyei , szabolcs72 , , 73 megyei és zalamegyei földvárról Ismét találkozunk egy Hoke és Röme r közötti vitával. Hőke már többnyire emiitett hontmegyei és dunántuli dunamenti földvárakkal foglalkozik és eredetüket a rómaikorba helyezi. Röme r ismét lapalji jegyzeteket fü z hozzá és megállapítja, hogy Hok e teljesen összekeveri a római és barbár erődöket / / / 74 és továbbra is kitart amellett, hogy többségük barbár eredetű Végül is Hok e kissé meghátrált és kezdett kibékülni a
