NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

I- 12 gondolattal, hogy pl. a bényi sáncok talán mégsem római eredetűek . Időközben Dunaföldvárra került és most az itteni földvárakról emlékezik meg röviden . Borsod vidékén akkoriban működött Kandra Kabo

s kath. pap, sokat kutatott régiségek után és eredményeit ebben az évben közölte. Nagy fantáziával megirt hosszú cikksorozatából minket érdeklő rész csak a borsodi vár és az Ároktő körüli Csörszárok említése. Utóbbival kapcsolat/ 77 ban ismét találkozunk a sangalleni barát leírásával A liptómegyei Pottornyán Neudeck Gyul

a talált egy sáncvárat, erről 78 közöl rövid, de pontos leírást és jó térképvázlatot A sáncok kutatása tehát megindult, a védelmük körül azonban semmi sem történt. Sőt, nemcsak a megelőző védelemre, de még az utólagos ténymegállapításokra, hitelesítésekre sem volt lehetőség. Tolnamegyéből JDoryJjnre_ jelentette a Nemzeti Múzeumnak, hogy a vasúttal kapcsolatos földmunkáknak öt földvár esett áldozatul. De hiába küldte a jelentést, a muzeumnak nem állt módjában szakembert küldeni, csak annyit tudtak tenni, hogy az utazási költségeket felajánlották, ha valaki vállalkozna az 7 9 odautazásra . Ez a tény egymaga rávilágít arra, hogy mennyire szervezetlenül, milyen göröngyös utakon folyt a régészeti kutatás. Ezért igyekezett Róme

r minél több vidéki régészeti egyesületet szervezni. Tolnamegyében ekkoriban ilyen még nem volt, tehát a földvárak pusztulásának még csak a körülményei sem lettek feljegyezve. 1872-ben Nyáry Jen

ő tovább folytatja az ó-básti és Sőreg feletti Vár80 hegy földvárának kutatását, utóbbi helyen ásatást is végzett . Henszlmann Imr

e Bács körül végzett ásatást, szerinte XIV. századi négyszögletes 81 sáncban, de római téglák is vannak a leletek között A legjelentősebb kutatásokat ismét Hőke Lajo

s végezte, aki Dél-Dunántulról 17 földvárról küld rövid tudósítást. Többnek a vázlatos térképét is beküldi az arch, bizottságnak (a rajzok sajnos nincsenek közölve), de meg82 jegyzi, hogy az Akadémia egy mérnököt küldhetne ezek feltérképezésére 1873-ban jelentősnek mondható Majláth Bél

a liptómegyei földbirtokosnak a megyei őstelepekről irt dolgozata, melyen belül külön foglalkozik a pogány várakkal. A földvárak kutatását 1878-ban kezdte meg és mostani közleményében a Pottornya melletti Wartát ismerteti részletesen, rajzzal.