NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 5 det mellett foglal állást, de megemlíti, hogy a magyarok is készítettek + 13 ilyet. . Pados Jáno

s kath. pap fiatal korában Csurgón volt, akkor figyelt fel a várhegyi sáncokra, melyeket törökkorinak tart, a közeli sirhalmokat pedig hunkoriaknak , 1858-ban ismét felhívást tesznek közzé, minden műemlék megmentésére, többek között a "kunhalmokat" is emiitik, de földvárakat, sáncokat 15 még mindig nem . De a sáncok most már minden évben hallatnak magukról. Ugyanezen évben ismét a fentebb emiitett BalássyFeren

c jelefatkezik Törökszentmiklós és Szajol határából sáncokkal lévén ott plébános, Szabó Károl

y tanár pedig a Duna-Tisza közötti Csörszárkokról ir röviden, 17 avar eredetüeknek tartván Az 1850-es években Ipolyi Arnol

d kath. pap Pozsonyban élt. Bécsben a műemlékek fenntartására szervezett központi bizottság által Pozsony vidékére conservátorrá nevezték ki. Ilyen minőségben beutazta a területet, felgyüjtötte a műemlékeket. De nem kerülték el a figyelmét a föld-emlékek sem, igy a Csalló-közböl két földvárat emlit, de megemlékezik az itt gyakori úgynevezett "Tatárülés"-ekröl is, melyeket Bonfinius alapján avarkoriaknak tart. Hédervárral kapcsolatban pedig I. Lajos korabeli kő és fa-erőditési munkákról tesz említést 1858-ban Kubinyi Ferenc

, a csak tudománynak éló földbirtokos, a gombai várhegyen végzett ásatást, amelynek során tüzpadokat, edényeket, állatcsontokat talált. Szabatosah leirja az őskori földvár fekvését, a sáncok helyzetét. A magyar régészeti irodalomban először jelenik meg őskori föld19 vár jól sikerült látképe . A hontmegyei Lontóról Rakovszky Istvá

n ugyancsak tudománynak élő földbirtokos, küld rövid értesítést 1861-ben egy sáncról, ahol őskori cserepeket talált, de a sáncokat törökkoriaknak véli 1862-ben a magyar régészet három főerőssége kapcsolódik be a sánc21 kutatásba. Henszlmann Imr

e a bényi hatalmas sáncokat , Ipolyi Arnold 22 a bordosmegyei Ohuta feletti sáncot emliti futólag. Ugyanebben az évben jelentkezik elsőizben Rómer Flóri

s a sánakutatás terén. Az ezt megelőző és követő években tesz sok körutat az országban, elsősorban a Bakonyban, Zalában, Nógrádmegyében, a Vértesben. Igen sok feljegyzést készit, de a