NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 6 nyilvánosság elé csak később lép eredményeivel. Jegyzőkönyveiben a sok egyéb adat mellett kb 35 földvárat emlit. Ezek az említések sajnos túlságosan szűkszavúak, mégis ezeket tekinthetjük az 1876-évi ősrégészeti kongresszusi kiadványban ismertetett sánc- és földvárfeldolgozás alapjá23 nak . 1862-ben több római vár mellett még csak a zalavári mocsárvárat ismerteti a minket érdeklő várak közül, melyről megjegyzi, hogy ezt már / / / F nem tekinti romaikorinak» Érdemes megemliteni egyik megjegyzeset: "Tárgyakkal inkább törődnek az emberek, mint düledező romokkal, vagy eredetiségükből kivetkőzött sáncokkal, mert utóbbiakat nem lehet hazavin24 ni és gyönyörködni bennük" . A sáncokról való felfogást, jól tükrözi ez a kis megjegyzés, mely sajnos máig sem sokat változott. Römer 1863-ban zalamegyei gyűjtéséből kilenc várat, illetve várhelyet ismertet. Rövid tömör leirás valamennyi, állást nem foglal egyik esetben sem, milyen koriak, csak egyszer tesz megjegyzést több vár fel2 5 sorolása után: "Tán ős-áldóhely? ki fogja ezt elhatározni" . Ugyanezen 26 évben még a Rába melletti Móriczhidáról ismertet röviden egy földvárat 27 Nagy Imr

e a sopronmegyei Pecsenyédről emlit egyet Az 1864. évvel kapcsolatban kell megemliteni Pesty Frigye

s kéziratos helységnévtárát. Ez a máig is nagyrészt kiadatlan hatalmas gyűjtemény, amely az előző évben kiadott körlevélre beérkezett válaszokat tartalmazza, sok egyéb adat mellett igen sok sáncnak, földvárnak a nyomára vezeti a kutatót. Szinte azt lehetne mondani, a sánckutatást itt kell kezdeni. Az egyes községek birói, jegyzői, papjai többnyire lelkiismeretesen válaszoltak, felsorolva a határ dűlőneveit, nevezetességeit, igy akadtunk szám 2 8 talan sáncra, földvárra. Ezek feldolgozása még csak részben történt meg Ezévben még Kubinyi Feren

c ismertet röviden háromsáncot az Alföldről^. Fontos év számunkra 1865. "A Csörszárkok tudományos vizsgálódásának előmozdítására Pest, Heves, Bihar, Szabolcs megyék főispánjai felkérettek, hogy birtokukban lévő fényképeket és egyéb hivatalos adatokat a valószínűleg római vallumokról az arch. biz. -al közölni szíveskedjenek". 30 Pest és Szabolcsmegye válaszának megtaláljuk a nyomát , de feltehető, hogy a többi megye sem maradtadós ezzel, amint erre Bálás Vilmos rámutat, valamint arra, hogy e mögött csakis Rörner Flóris szervező