NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 54 vaskori is csatlakozott, tehát a vár kronológiáját erősen megváltoztatta. 454 Végül sürgeti és a leletmentések sorába helyezi a földvárak felgyüjtését Ezzel egyidőben Nováki Gyul a egy kisebb közleménye jelent még meg a sopronkőhidai Kecskehegy sáncának átvágásáról. Száraz kőfalat és cölöpök nyomait találta a sáncban, de a különben tisztán őskori leletanyagot egy ko455 rongolt cseréptöredék zavarja meg A fejérmegyei előszállás vidékéről Fitz Jen ő ismertet egy eddigi ismeretlen gyűrűszerű árokrendszert, melyen belül több kerek és ovális alakú, árokkal körülvett kiemelkedés vehető ki. Egy ilyet, át is vágtak, sok megszenesedett famaradványt, állatcsontot és avarkori cserepet találtak, ezért lehetségesnek tartja, hogy a közeli bajcsihegyi avarkori temetőhöz tartozó 456 telep itt volt . Ugyanerről a környékről még egy másik földvárat is emlit, melynek területén rövid próbaásatással X-XII. századi s; rok kerültek elő, de a földvár koráról nem esik szó Sági Károl y a somogymegyei szalacskai földvár területén végzett kutatást, melynek során kiderült, hogy a település alsó rétege a koravaskorba tartozik, felül azonban mindenütt kelta leletek vannak, melyek a rómaikorig nyúlnak^* 1. Zalamegyében Nováki Gyul a végzett kisebb ásatást a kemendollári középkori vár helyén. Az alsó rétegben a neolitikum végéről és a bronzkor elejéről származó leletek a hegy korábbi használatára mutatnak^**. Még egy ásatásról kell megemlékeznünk, melyet Pusztai Rezs ő végzett Mosonmagyaróváron a középkor elejéről származó egykori mosoni vár sáncának helyén. Az erődités gerenda szerkezetűnek bizonyult, de a kismé retű kutatás ennek szerkezetére nem tudott rávilágítani^* 1**, 1953-ban Járdányi-Paulovics Istvá n röviden leirja a szalacskai erő461 ditést, de egyébként egyéb innen származó leletekkel foglalkozik 462 / / / 1954-ben a szabolcsmegyei Beszterec földvárának sánca alatti humuszrétegből Risztics Emili a mentett meg 3 drb péceli kulturába tartozó edényt és mivel későbbi korokból nem ismeretes lelet innen, magát a várat is ebbe a korba helyezi^* 1" 1. Patay Pá l Nógrádmegye őskorát foglalja össze, közben 14 földvárat emlit. Kisebb részüket a bronzkorszakba és a korai vaskorba helyezi, utóbbiba a nagyobb méretűeket sorolja. A telepek hosszú lakottsága alapján ugy
