NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 55 véli, hogy nem egy-egy hóditó nép ellen készültek, hanem a szomszédos telepek rablóhadjáratai ellen, erre vezeti vissza a nagy telepek közelében található raktárleleteket is. Külön veszi sorra a kisméretű, alig 25-30 m átmérőjű sánc várakat, melyek már nagyobb számban találhatók, mint az őskoriak. Ezek korát azonban bizonytalannak tartja, mert lelet alig ismeretes, ásatás pedig nem volt. Márton Lajo s szláv eredetüeknek tartja ezeket, 464 de Pata y óvatosságra int, még hiányoznak a tárgyi bizonyítékok . Ugyanott Makkai Lászl ó Nógrádmegye történetét dolgozta fel és hat várat emlit, mint szláv eredetüeket, jóllehet Pata y előzőleg éppen a bizonyitékok hiá465 nyában bizonytalan koruaknak tartja ezeket 1955 ben Banner Jáno s összefoglalja az 1950-54 között háromizben végzett ásatását a békési (pár évvel később Tarhoshoz csatolt) Várdombon. Kisméretű bronzkori telep, melyet mesterséges árokkal teljesen szigetté alakítottak és igy valamikor viz vette körül. Földsánc vagy cölöp nem volt, a védelem teljesen a vízre volt bízva. Több hasonló telepet emlit még. 467 köztük eddig publikálatlanokat is Patek Erzsébe t a Duna-könyök vidékével kapcsolatban a bronzkori erődítményekkel is foglalkozik és ugy látja, hogy ezek keletkezése a bronz468 kor végén történelmi megmozdulásokkal függ össze Ezévben jelent meg Gerő Lászl ó összefoglaló munkája a magyarországi várépítészetről. Elsősorban a középkorral foglalkozik, de előzményként a földvárakat is tárgyalja, beleértve a rómaikori erődöket is. Teljesen az irodalomra támaszkodik, de ebben, könyve főtárgya miatt nem végezhetett teljes munkát. Az általa felsorolt példák csak kiragadott példák maradnak, de általános képet ezzel nem sikerült adnia. Fokozza a nehézségeket az is, hogy az idézett irodalmi források nem mindig megbízhatóak, vagy már a könyv megírásakor elavultak voltak. Ger ő a honfoglalás körüli időkkel igyekszik részletesen foglalkozni, de a kutatás szinte teljes hiánya megakadályozza, hogy eredményre jusson. A tatárjárás előtti várak körül számos kővárat ismer a sok földvár mellett, egyben erre a korra jellemzőnek mondja a királyi várépitést 43 3. A gyakori "római sánc" elnevezés hibás voltára Mócsy Andrá s emlit példát Százhalombattáról, ahol a napoleoni háborúkból származó földsán,470 cot nevezi igy a nep
