NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
r- 52 lakásokat. Egy helyen sánc nyomait is megállapította, mely feltehetően a tei f, 442 , lep védelmét szolgálta, de erről semmi közelebbit nem közöl . járdányiPaulovics Istvá n a vasvári "Római sánc"-ot járta be alaposan és jó térkép, valamint keresztmetszet bemutatásával részletesen leirja. Ásatását későbbre tervezte, ezért a kronológiában felveti a koravaskor, főleg pedig az avarkor lehetőségét, végül a magyarok gyepürendszerében is lehetségesnek tartja. Minden esetre egy nagy vizvédelmi vonal összekötő láncszemének tartja, ami a Rábát és a Sárvizet kötötte össze 4"* 3, Győrffy Györg y kritika alá veszi krónikáinkat és azok vonatkozásait a magyarság őstörténetével, A várakkal csak kétizben foglalkozik. Szabolcs várának elnevezését I. István korából származtatja, tehát ezzel nem fogadja el a név honfoglaláskori eredetét. Az Etzilburg elnevezést pedig a XII. századba helyezi, amikoris az aquincumi romok mellett felépült Budát nevezték 444 igy és a Nibelung énekek alapján Attila várával azonositották 1950-ben 4 Patay Pá l ismerteti egy ásatását a Tisza melletti Alpár határában lévő földvárban. A belső területen a bronzkor közepéről és végéről származó leleteket talált. Egy kisebb kutatóárkot húzott a sáncban is, ebből bronzkori cserepek kerültek elő, a kulturréteg egyébként az erődítéseken kivül is folytatódik. Pata y már figyelmeztet arra a téves felfogásra, hogy minden földvárat a koravaskorba helyezzünk, mert a vatyai kultura területén több földvár is ismeretes"* 4 9. Ezzel egyidőben a pécsi Jakabhegy hatalmas földvárát ismerteti Török / ' / / Gyul a a korai vaskorbol. Asatas csak a közeli sirhalmokban történt, de leirja magát a telepet is. A földvár kétrészes és ezt két periódusnak is fogja fel, a 447 későbbi nagyobbitás idejét a koravaskor végére helyezve Hosszú szünet után ismét szóba kerültek a bánáti "római sáncok". Párducz Mihál y elfogadva Buday Árpá d megállapítását, mely szerint római eredetűek, feltételezi, hogy a szarmaták terjeszkedésének fő akadályozói voltak"* 4 3. 449 1951-ben Fehér Géz a elkezdi Radnót i korábbi sikertelen próbaásatása ellenére ásatásainak gazdag sorozatát a zalavári "Vár" területén, Az első két évben elsősorban a belső területen folyt kutatás, ahol a IX. százacj rétege került elő a középkori alatt"*". 1952-ben több nagyobb feldolgozás jelent meg a földvárakkal kapcso-
