NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 50 mint ahogyan nem is tehetett volna másképpen. Az összegező térképen 429 több mint felénél "tisztázandó erőditett hely" van bejelölve . Ebben a munkában a Bánátban alig találunk bejelölve földvárat. Ellenben másodlagos helyről tudnak Roska Márto

n egy kéziratáról, melyben Erdély és a Bánát őskori vonatkozású várairól értekezik*

3

3, erről azonban nem sikerült közelebbit megtudni. A földvárak történelmi összefoglalását találjuk Tompa Feren

cnél, aki Budapest történetével kapcsolatban foglalkozik ezzel a kérdéssel. Véleménye szerint a bronzkor népe békés, paraszti foglalkozású volt, várakat nem emelt és erre az alföldi bronzkori telepek erődi tmény-nélküliségét hozza fel. Csak Dunántul területén találunk erődítményeket, de ott is csak a bronzkor végéről, erre Pákozdot hozza példának. A fölvárak megjelenését korábbi véleményéhez hiven általánosságban a korai vaskorba helyezi, annak inkább a végére és a kelták elleni védekezéssel hozza kapcsolatba. Eddig ismeretlen koravaskori erőditményeket is emlit, igy a szentendreszigetit, a pomáz-kőhegyit, de ide sorolja a lengyeli, érdi és sfealacskai földvárakat is. Tomp

a megerősiti azt az uralkodó nézetet, mely szerint a földvárak hallstattkoriak és ezekhez rendszerint sirhalmok is csatlakoznak. Tomp

a saját lengyeli és szentendrei ásatásaira támaszkodva mondta ezt ki, a korábbi kutatások teljes figyelmen kivül hagyásával, ezért jutott téves eredményre'*

3*. A budapest-gellérthegyi kelta oppidum erőditéséről ad hirt Nagy Lajos

, mely szerint ez sárral tapasztott kőfal lett volna. Sajnos azonban sem rajzot, sem fényképet nem közöl erről, pedig ez lenne az egyetlen eddig 432 ismert ilyenfajta kőfalunk 1943-ban az erdélyi Doboka feletti vár ásatásáról ir Crettier Károly. Három oldalról meredek, a fennsik felőli három sánc és árok védi. Az ásatás folyamán a középső sáncot is átvágták, ennek régészeti anyagát azonban nem emliti, igy az egész ásatás értéktelenné vált. A kronológiát nem sikerült meghatároznia és tévesen a pákozdi (Fejér megye) várral hasonlitja 433 össze, aminek pedig egészen más jellege van . Teljesen elhibázott publikációt kell látnunk benne, amilyen már 20-30 évvel korábban sem lett volna időszerű. Rövid próbaásatást cégzett Gallus Sándo

r a jászdózsai Kápolnahalom