NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 51 sánccal körülvett telepén, ahol a bronzkor IV. periódusa, a lausitzi kultura és az Árpád-kor volt egymásra települve, de a sánc korának megállapítása 434 ezúttal már elmeradt . Végül Komáromy Józse

f dqlgozatát kell megemlíteni, aki helyismeret és írásos emlékek alapján Szolnqk várának ma már teljesen eltűnt Árpád-kori földvár-előzményére igyekszik rámutatni. A második világháború utolsó éveiből is tudunk még eredményeket említeni. Elsőnek Radnóti Aladá

r dolgozatát kell említeni, aki légifelvételek alapján foglalkozik a dáciai limes meszeshegységi szakaszával. Sok vita után bebizonyítja, hogy ez valóban római limes volt és sokkal sűrűbben volt védel436 mi müvekkel ellátva, mint azt eddig tartották . Komoly bizonyítéka ez annak, hogy a légifelvételek mennyire fontosak nemcsak a római limes, de az őskori földvár és sánc-kutatásban is. Eperjessy Kálmá

n az alföldi városok keletkezését földvárakból, erődítésekből származtatja, melyek nagy részét a magyarság már itt találta^"^. Ez a megállapítás valószínű, de amig az ásatások nem támasztják alá, függőben kell hagynunk. Banner Jáno

s összefoglalva az Alföldi Tudománycslntézet régészeti feladatait, amint azt már 1928-ban Buday Árpád is megtette, töb/ 43g bek között ismét felveti a sáncok katasztere felállításának szükségességét. A második világháború után a magyar régészeti kutatás viszonylag hamar fellendült, a sok eredmény közül nem maradnak ki továbbra sem a földvárak. 1947-ben Radnóti Aladá

r a zalavári "Vár" területén végzett kisebb ásatást, de mivel nem talált bolygatatlan területet, az ásatás színhelyét áttette a közeli récéskuti sziget templomromjához^"^. Kutzián Id

a az aeneolitikus erődökkel foglalkozott, de nem magyar területekkel, hanem Erősd, Cucuteni ésDliminivel. Az erőditéselet mindhárom helyen azonosnak mondja, mindössze a helyi nyersanyagokban találni különbségeket. A dimini kultura hatását látja mindkettőben, amit délről északi irányba történt mozgással magyaráz^'

1. 1948-ban Csalog Józse

f végzett ásatást a tószegi Laposhalmon. Ez úttal azonban már csak a sáncon belüli területen folyhatott ásatás, mert az 441 erősítés nyomai végleg eltűntek . Szántó Imr

e a Keszthely melletti Fenékpusztánál lápi környezetbe benyúló földnyelven talált koravaskori sírokat és