NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 4 1847-ben történik meg az első kísérlet a hazai régészeti kutatások összefoglalására. Toldy (Schedel) Feren

c, a magyar irodalom és tudomány erőssége, felszólítást adott közre, amelyben a magyarok figyelmét felhívja a hazai műemlékek iránt és ezek felől értesítéseket kér. A régészeti 8 földmunkák közül a "kunhalmokat" már emliti, de a sáncokat még nem . Ez a felszólitás nem is maradt hatás nélkül, megindultak a régészeti mozgalmak, több bejelentés is érkezett, de földvárat, sáncot még nem találunk 9 köztük, annál több kunhalmot . A sánckutatás jelentős állomásának kell tekintenünk Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárát. Rengeteg adatot tartalmaz az ország minden községéről, városáról és ezek között sok sáncot is találunk. Nem mindig világos, hogy kő- vagy földvárról van-e szó. Az ilyen bizonytalanokat is beszámítva a következő statisztikát állítottuk össze: Dunántúlról 45, az Alföldről 15, a Felvidékről (beleértve Heves és Borsodmegyéket is) 36, Erdélyből (beleértve Bihar, Arad és Temesmegyéket is) 38, összesen tehát 134 helyről közöl sáncokat, vagy várnyomokat

1^. A sáncok iránt érdeklődők számára igy már egy bizonyos alap állott rendelkezésre. Nem idézik, de feltehető, hogy a későbbi kutatók használták is ezt. De fényt vet arra is, hogy sok helyen történt már kutatás a korábbi években is, amiknek azonban ez volt az első nyomdai megörökítése. 1854-ben jelenik meg M. J. Acke

r könyve az erdélyi régiségekről és német várakról, melyben öt helyen emlit futólag sánc várakat, mint római eredetüeket* *. 1857-ben jelenik meg az első, tudatosan sáncokkal foglalkozó tanulmány, Hőke Lajostól

. Hőke ügyvéd volt, több helyen is volt állásban, elsősorban Hont megyében, majd nyugdíjas korában Dél-Dunántulon élt. Egyéb történelmi tárgyak mellett erősen foglalkozott a sáncokkal is, melyeket igen jó érzékkel régi térképek segítségével igyekezett felderíteni. Az alföldi hosszú sáncokkal kapcsolatban megállapítja, hogy hosszú védővonalak voltak és az árkokat az alföldi lakók a hegy-lakók ellen készítették. Koruk bizonytalan, kb. a III. századra teszi, de felveti a lehetőségét annak, hogy 12 avar eredetűek. A hosszú sáncokon kivül több földvárat is emlit Hőke cikkén felbuzdulva ugyanazon évben Balássy Feren

c plébános is ir erről a kérdésről és Erdélyből ismertet hosszú sáncokat. Az avar ere-