NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 42 tegekben kerültek elő. Kettős sáncot állapított meg, hármas cölöpsorral, rnajd a belső sáncon belül még több cölöpsor következett. Kár, hogy a sánc / / 368 rekonstrukcióját nem közli, egyébként fonásos sövényfalra gondol A hosszú sáncok ebből az évből sem maradtak ki. Ortvay Tivada r a temesmegyeieket tárgyalja, elsősorban Pontelly vel vitázik és vele szem/ 369 ben nem fogadja el a római eredetet, mindenképpen barbárnak tekinti Buday Árpá d ismét az erdélyi limesről ir, ezúttal Porolissum környékéről, a római eredetről pedig már nem is vitázik, ezt természetesnek tartja. Ásatást azonban nem emlit 3^ 3. 1915 után a földvár- és sánckutatás, mint annyi minden más, az első világháború hatása alatt teljesen abbamaradt. Ami közleményt az azutáni években találunk, mind a korábbi időkből származó eredményeken alapul. , 371 1919-ig alig néhány rövid emlitést találunk . Bács-Bodrogmegye hosszanti sáncaival ismét Buday Árpá d foglalkozik és Finály val, valamint Ortvay 372 val szemben a sáncok római eredetét vallja . Háromi évvel később Buday a dobrudzsai Trajanus-sáncokat veszi sorra és Schuchárdt tal szemben itt is a római eredet mellett áll ki. Nagy összefüggésekben kivánná ezek vizsgálatát, amihez azonban már egy nemzetközi intézményre lenne szükség 3^ 3. Uj limes, illetve hosszanti sánc-kutatót ismerünk meg Lattyák Sándo r erdőmérnök személyében, aki a Görgényi hegyekből ismertet két védővonalat, de régészeti vonatkozásokat nem emlit, mint irja, az majd a szakember dolga 374 lesz . 1922-ből emiithetünk még egy szép összefoglaló munkát a turóczi várhelyekről Ernyey József től. A sok "hradistye"-vei foglalkozik, melyek több esetben nem is takarnak valóban várat, a nép fantáziája népesiti be sok várral sok esetben. A sok vár nem egy időben volt használatban, de multjukat különben teljes homály fedi. A legtöbbet Szkablna várával foglalkozik, XIII. századi okleveles adatok alapján, amelyekben egy gerendavárat (Ernyey "tuskóvár"-nak nevezi) is emlitenek 3^ 3. Az ezután következő, az első világháború utáni években hosszú szünet i áll be a sánc és földvárkutatás terén. Magyarországnak a mi szempontunkból leggazdagabb vidékei, a Felvidék, Erdély, Délmagyarország már más országok régészeinek a kutatási területeivé váltak. A továbbiakban már csak a mai Magyarország területével foglalkozunk. A földvár és sánckutatás más szinezetet kapott. Egyrészt a régi kutatók közül alig találunk már valakit, másrészt egyre több kisérletet találunk arra, hogy a földvárak történelmi
