NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 43 szerepét megvilágítsák. Ugyanakkor egy nagy hiányosságot is meg kell említeni, a terepmunkán alapuló gyiijtőutak szinte teljes hiányát, pedig a mai Magyarország területén is igen sok tennivaló van még ezen a téren. 1920-ban jelent meg Kuzsinszky Bálin t összefoglaló munkája a Balaton-környéki régészeti emlékekről. Tiz helyről ismertet földvárat, háromnak a térképét, illetve a távlati képét is közli. Külön ki kell emelni a balatonföldvári és tihanyi őskori földvárak jó leírását, térképeit"^^. 1924-ben 377 a szabolcsi földvárról találunk népszerűsítő leírást Tomory Dezs őtől 3 78 /, ' 1926-ban az őskorból Tompa Feren c a velemi Szt Vid hegy sáncait emliti, a külső kisebbiket a bronzkorba, a belsőt a korai vaskorba he379 lyezi, de ezt nem indokolja meg . A Tisza egykori szigeteinek várnak alkalmas voltára mutat rá Cs. Sebestyén Károly , aki talajfurások alapján mutatja ki Szeged város legrégibb erődítményét, a kronológiában azonban 380 bizonytalan marad . Igen .jelentősnek mondható és uj szempontokat vet fel Győrffy István tanulmánya az alföldi kertes városokról. A hajdúsági városok kialakulásánál rámutat arra, hogy ezek egy-egy vár köré települtek és ezt térképekkel bizonyítja, melyeken kivehető az egykori várak helye is. Ezzel kapcsolatban részletesen kitér a törökkori hajdúsági városok erődítésére, a palánkokra, sáncokra, árkokra, kerítésekre"^^. Hosszú szünet után ebben az évben olvashatunk ismét földvárásatásról. Leszih Ando r és Nyiry Dánle l a borsodi földvárakban végeztek próbaásatást, ez azonban a várról eddig alkotott ismereteinket nem vitte előbbre, A sáncot is átvágták egy 4 m széles árokkal, azonban nem mentek le az érintetlen'talajig. Belül gerendaszerkezetet találtak, de rajzok hiányában nem tudjuk ezt közelebbről megismerni, csak annyit tudunk meg, hogy un- ' 1 + 382 a szabolcsi mas volt 383 , ,/ 1927-ben Szendrei Jáno s Diósgyőr történetéről értekezett s nevét a hibás győr-gyürü-avargyürü nyelvészeti levezetéssel magyarázza, amihez még a sangalleni barát leírását is előveszi. Ezen kivül felsorolja Bor384 sodmegye 21 földvárát is' . Nyiry Dánie l is emlit ebből a megyéből töbi ,385 bet Futólagos hírt olvashatunk a berettyóujfalusi herpályi Földvár ásatásáról Zoltai L ajos tól, E szerint Má rtop Lajo s és Tompa Feren c társaságában C, G, Clark e angol régés^ régzett itt ásatást a saját költségén
