NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- 41 354 lő sáncokat csak említi . Az erdélyi meszesi limesnek uj kutatója akadt Buday Árpá

d személyében és szemben Finály Gábo

rral, aki a római eredetet kétségbe vonja, részletesen bizonyítja ezt"

1^. 1913-ban az Alföldön Szeghalmy Gyul

a a szeghalmi Kovácsmalomban folytatott ásatást. Nem emliti erődített voltát, de valamikor a Kőrös 356 körülfolyta , igy egy természet által védett telepet sejthetünk benne. 357 Debrecen környékén Zoltai Lajo

s talált öt földvárat , Roska Márto

n pedig a perjámosi Sánchalmon végzett ásatásával kapcsolatban irja, hogy a halmot 358 körülvevő árok és földhányás nem függ össze az őskori településsel , közel 40 év múlva pedig ugy nyilatkozik, hogy ezt a telepet Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás idejében építkezésekkel megbolygatták"^^. Buday Árpá

d ismét hosszanti sáncokkal foglalkozik, ezúttal a bácsbodrogmegyeiekkel, saját bejárásai alapján jó fényképek, rajzok és térképek kíséretében, de figyelembe véve az eddigi eredményeket is. A sáncokat nem limesek, hanem a limes elővonalának és mint ilyent, római eredetü360 nek határozza meg . Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ásatást sehol sem végzett. Az erdélyi Küküllővár Várhegyén ellenben ilyen munkát is végzett, a sáncokat elvágta, de itt nem sikerült teljes munkát végeznie"^

1. Igen szép összefoglalást olvashatunk Pásztor Józse

f tollából a hevesmegyei régiségekről. Ezen belül 29 vátfat gyanítható helynevet is említ, de néhányról hosszasan is ir, kettőnek pedig jó térképét is közli. Bartalo

s alapján a Mátrát behálózó nagy védővonalat ismerteti, el fogadván 362 ezt a tulbuzgó véleményt . Dunántulról Fejérmegyében találkozunk ujabb / ' ' 363 földvárkutatóval. Marosi Arnolddal, aki négyről emlékszik meg röviden A Csörszárkok XVI. századi leírásait pecíig egy ismeretlen szerző ismerteti 364 365 1914-ben jósa Andrá

s Sz^.bolcsmegye honfoglaláskorabeli leleteinek ismertetését a szabolcsi földvár leírásával kezdi, de ujabb kutatásggg ról nem tud beszámolni , Asatas ról' az aradszemlaki Nagysáncon tudunk, 367 de eredményről semmit sem . Annál többet azonban László Ferencnek az erősdi neolitikus telepen végzett ásatásairól. Több évi munka után most foglalta össze az eredményeket, igen!pontos, jó rajzokkal. A minket elsősorban érdeklő erődítésekkel röviden, de pontos adatokat közölve foglalkozik. Az erődítéseknek ma már nincsen nyoma a felszínen, ezek az alsó réi