NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

i - 38 r Az árvamegyei Felsőkubinról Soós Elemé

r ismertet egy kősáncvárat és ismét találkozunk a különben ritka sánckeresztmetszet-rajzok 325 közül eggyel, de nem tudjuk, mennyi belőle a rekonstrukció 3 o Q e 1907-ben Márton Lajos tovább ásatott Tószegen és a sápc betöltésére ad kronológiát a telep későbbi bővítésével kapcsolatban*

1^. Téglás Gábo

rnak az előző évben jelent meg "Limestanulmányok" címmel egy munkája, ezt ebben az évben Finály Gábo

r vette éles kritika alá. A nyomda- és elirási-hibák mellett érdemes egy elvi vitát kiemelni. Téglá

s szerint a lim es-kutatást először külső telepmunkával kell kezdeni a tájékozódás végett és legfeljebb kisebb próbaásatásokat elvégezni. A nagyobb ásatásokra csak ezután kell sort keríteni, mert ezek egyenlőre csak időveszteséget jelentenének. Ezzel szemben Finál

y érthetetlen pénzparazlást lát abban, hogy nagy ásatások nélkül kutatjuk a sáncokat. Ó tehát nagyobb ásatásokat kiván és ezek alapján már az íróasztal mellett is el hehet végezni az összefoglalást^*

1. Ezt az erős kritikát Téglá

s visszautasít ja és a biráló ásatásaira hivatkozva bizonygatja, hogy mennyire hibás következtetésekre lehet jutni egy-egy ásatás alapján, ha ; nagy össze329 , függéseiben nem ismeretes a védővonal . Téglá

s különben tovább folytatja kutatásait a csörszárkokkal kapcsolatban is, - igy ebben az évben a borsodi szakasz bejárását tervezte*

1 Az emiitett vita és munkája is azt mutatják, hogy a terepmunka erős oldala volt. Tudományos szempontból 331 három év múlva Buday Árpá

d részéről is éri támadás Figyelemre méltó sánckutatási szempontból Takács Sándo

r tanulmánya a magyar várakról. A török időkben a régi kővárak elvesztették a jelentőségüket. A hadviselés elsősorban portyázásokban, rajtaütésekben nyilvánult meg, tehát nagy számú lovasságra, huszárságra volt szükség, ehhez pedig szűkeknek bizonyultak a régi kővárak. Uj várakat kellett építeni, igy került megint sorra az olcsón és gyorsan építhető földsánc, sö332 vény használata. . A palánkvárak anyaguk romlandósága miatt gyorsan elpusztultak, külsőleg alig lehet megkülönböztetni a korábbi, akár őskori földváraktól. 1908-ban Márton Lajo

s végzett ismét két kisebb ásatást. Egyiket Patvarczon(Nógrád m. ) a Hradistye hegyen, ahol őskori leletek kerültek elő, a másikat Valkó (Pest megye) határában a Csákó dűlőben, utóbbi he-