NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
!- 39 lyen XII. századinak határozta meg a sánc korát . Háromszék és Brassó ,334 megyékből Roediger Lajo s ir le röviden három eddig ismeretlen sáncot Bella Lajo s ismét ásatott a soproni Burgst^ll telepén és olyan lakóvermet talált, amiben kizárólag keltakori cserepek voltak 33 3. Ez azért érdemel figyelmet, mert ezt a földvárat egyébként koravaskorinak könyvelik el. Érdekes következtetésekre jut Leszih Ando r a bordosmegyei kelta pénzekkel kapcsolatban. Térképen mutatja be a kelta pénzek lelőhelyeit és a földvárakat, melynek során 17 földvárat emlit, valamint a Csörszárkot. Az érmek lelőhelyei és a földvárak egyezése alapján ugy látja, hogy a Bükk hegységben és az alján a kelták (kotinusok) laktak, a délebbre fekvő sikságon pedig a szarmata-jazigok 33 3. Ez a következtetés a földvárak ásatásának szinte teljes hiánya miatt merész, de figyelmet érdemel az a törekvés, hogy történelmi szerepükre igyekszik rávilágitani. 337 1909-ben Nyáry Alber t a pilinyi várhegyről tartott felolvasást az 338 Orsz. Régészeti és Embertani Társulat ülésén , értekezése nyomtatásban is megjelent. A leletekkel részletesen foglalkozik, magát az erőditméményt azonban csak röviden érinti, de emlit a közelből még egy másik ,33 9 földvárat is . Bella Lajo s a soproni Burgstallon a lakóhelyet ásta, de , , . . ...,340 az eredmenyt nem ismerjük Erdélyben uj és már modernebb kutatók jelentkeznek. László Ferenc Erősd mellett a tyiszkhegyi neolitikus erőditett telep ásatását kezdte meg. Figyelme az erőditésre is kiterjedt, de annak részletes ismertetésére ké~ ,341 sőbb került sor. Ezúttal Oltszem mellől is köuöl két kisebb földvárat 342 Ehhez kapcsolódóan Székely Lászl ó is emlit röviden négyet . Ezeknek az uj erdélyi földváraknak közös tulajdonságuk, hogy egy-egy fennsíkból kinyúló hegygerinc végén helyezkednek el, méretük elég kicsi. Q AO / '',/•/ 1910-ben ° Csorna Józse f Abauj és Tornamegye őskorát foglalta ösz/ * / sze, ezen belül negy földvarat emlit, valamennyit a neolitikumba helyezi. Erőditésüket és fekvésüket egységesnek tekinti és ugy véli, hogy a bronzkori lakosság már lehúzódik a völgyekbe. A földvárak keletkezésének okát is kutatja és ezt abban jelöli meg, hogy az anyagi kultura növekedésével már vojt mit félteniük a vadállatok és embertársaik ellen és ez a szükséglet hozta létre az első erődítményeket 34 4.
