NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 28 nológiájával foglalkozik. A sáncon belül neolitikus és bronzkori leletek ismeretesek, de magukat a sáncokat a bronzkorba helyezi. Ugyanis a sánc árkában bronzkori cserepek voltak, sőt hallstattkoriak is, de ettől függetlenül a neolitikum emberét nem tartja képesnek arra, ho'gy ilyen nagy munkát elvégezzen 2*"*^. 910 1892-ben Lehoczky Tivada r Beregmegye őskoráról szóló köny211 vében már közölt földvárakat ismertet . Mihalik Józse f a szatmármeg gyei Bujánházáról közöl részletes ismertetést a "Bélavár" őskori földváráról, jó térképpel. Ásatást is végzett, de a leletekről nem közöl rajzokat 212 . Sándorfi Nándo r megerősiti azt a már többször elhangzott véleményt, hogy az őskori erőditmények helyét a középkorban is hasonló célra használták fel 21 3. Dunántulon Wosinszk^Mó r folytatja földvárásatásait, ezúttal Harcról közöl részletes tudósitást két földvárról, a kisebbiket áldozóhelynek 214 tartva . Zala várról olvashatunk részletes tanulmányt Récsey Viktortól, ki az eddigi eredményeket összefoglalva megállapitja, hogy a várat a fran/ / 215 kok kezdték épiteni, majd Privina szláv fejedelemé lett Délmagyarországból ezévben Borovszky Sámue l ujabb ásatásáról értesültünk, aki a "római sánc" mellett egy kis sáncvárat kutatott át és / 216 korhadt famaradványokból fatoronyra következtet 217 1893-ban Mihalik Józse f Sárosmegyéből ismertet egy kisebb földvárat, a kriványi Hradekot, jó térképpel, de a vár korát nem sikerült meghatározni. Kiszámitja, hogy ha négyzetméterenként két embert veszünk 218 alapul, akkor 1836 ember védelmét szolgálhatta szükség esetén , ami erősen túlzott eredmény. Lehoczky Tivada r Turócmegyéből a jaszenovai Visehrad nevü földvárat irja le részletesen, korát a pogány szlávok idejé219 re teszi . Az Alduna vidékéről Neudeck Gyul a közöl röviden egy kisméretűt, vázlatos térképpel, leirásában ismét találkozunk a szándékos sánc-kiégetés teóriájával 2 2^. 221 1892-ben Szelle Zsigmon d irja le részletesen a dunaföldvári földvár sáncait és a többszörös erőditményt fejlődés-eredménynek tartja, 222 ahogyan nőtt a telep, ugy épitették egymás után a sáncokat is . A Somoshegyen lévő földvártól 1. 5 km-re urnatemetőt ismertet, feltételezi, hogy a kettő talán összefüggésben van egymással 22 3.
