NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 29 Délmagyarországról Milleker Bódo g három év multán ismét felsorolja az általa ismert földvárakat, korukat azonban továbbra is óvatosan bizony224 talanságban hagyja, mert mint megjegyzi, ennél többet még nem lehet tenni Jakab Ele k erdélyi származású budapesti levéltáros kutatásai mellett ásatást is végzett, a székélyudvarhelyi Buaváron, le is irja eredményeit, de rajzok hiányában vártörténeti szempontból nem tudjuk használni, 6 maga semmit sem ir a történetéről^^. Komoly előkészületeket kezdtek el ebben az évben a közelgő milleneumi kiállitással kapcsolatban. A tervezett régészeti kiállitásba több őskori, de Anonymus által is emiitett földvár felmérését és gipszmodelljét is beállitották. A Dunántulon Wosinsky Mó r és Par nay Kálmá n, Abonyban és Szerencs vidékén Csorna Józse f, a zólyomi Pusztavárban Tom ka Gyula, Bartalos Gyula Hevesmegyében, valamint Jósa Andrá ssal együtt Szabolcsban, Szendrei János 226 pedig Borsodmegyében végez kutatásokat, felméréseket 227 1895-ben Mihalik Józse f a sárosmegyei Abos mellől ismertet rész228 letesen, jó térkép kiséretében egy kisebb , valamint Ugocsamegyéből Csar229 natő határából egy nagyobb földvárat . Figyelemre méltóak Téglás Gábor erdélyi kutatásai. Udvarhely megyében a Limes Dacicust dolgozta fel, kereszt230 metszeteket is közöl és több négyszögletes sánc vár térképét , valamint további három várat jó rajzokkal, metszetekkel. Utóbbiakat ásatás nélkül a 231 Traianus-oszlop alapján dák eredetűnek határozza meg Emlitést érdemel még a szabolcsmegyei Karász községben a Garahalma ásatása, melyet Okolicsányi Menyhér t, mint saját birtokának részét, 232 részben felásatott. Lovassirt találtak , de Jósa Andrá s később kideritette, 233 hogy az embercsontvázat már korábban kirabolták . A halom körül van árkolva, felszini vizsgálódás földvárat mutat, mégis sirhalommal van dolgunk, hacsak nem utólagos felhasználással. 234 1896 ismét fordulópont a földvár- és sánckutatás terén. A millenium alkalom volt arra, hogy az eddigi eredményeket összefoglaló munkák jelenjenek meg. A Magyarország Városai és Vármegyéi sorozat majdnem minden egyes kötetében gazdag anyagot találunk a földvárak, sáncokra vonatkozólag is. A legtöbb esetben megtaláljuk az illető megye őskoráról szóló fejezetet, amikből természetesen nem maradtak ki a sáncok, földvárak sem. Sok esetben találunk ujabb adatokat is, de többnyire az eddigi eredmények
