NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)

A Magyarországi földvárkutatás története

- Z3 készített, mégis mondhatjuk, ásatási technikában messze felülmúlja kortársait. Pontosságra való törekvését mutatja, hogy aránylag jó térképen számokkal jelölte az ásatási helyeket. Előszavában általában is foglalkozik a sáncokkal. A sáncvárakat nem lehet egy bizonyos korhoz kötni, mert védelemre mindig szükség volt. A leletek mondják meg mikor építették és mikor foglalták el ismét. Gyakran emlegetik az avarokat a sáncokkal kapcsolatban,. mint azok épitöit a sangalleni leirás alapján, de ebből túlzás minden sáncot avarkorinak tartani. Röviden foglalkozik már a többi tolnanegyei földvárral is, ezekről azonban később jelentet meg részletes ismertetést

1"^. Dunántúlról még a Zalaszentiván-Kisfaludihegyen lévő nagy őskori földvár első hire érdekes, amiben Lipp Vilmo

s különösen az égetett sán165 cot emeli ki . A földvárkutatás kezdetleges állapotára vet fényt egy kis adatunk. Paur Ivá

n, 1858 óta Sopronban mint a Széchenyiek levéltárosa és a soproni régészeti kutatások megalapozója, a soproni Bécsidomban lévő rómaikori amphiteatrum ma is jókarban lévő körsáncát kuruckori erődítménynek nézte 167 1887-ben folytatódik a vita a délmagyarországi sáncok felett, Dudá

s és Fröhlic

h között, Utóbbinak jelent meg egy nagy tanulmánya ezekről, Erre az adott alkalmat, hogy a Monarchiának újra való tárképezése alkalipával pontosan felvették a "római sáncok"-at is. Ezek alapján most sok személyes terepbejárást végzett, igen sok esetben azonban továbbra is csak a térképekre, leírásokra támaszkodik. Részletesen leirja a sámcokat, a mellettük lévő táborokat is tárgyalja, de sem ezeket, sem a sáncokat nem fogadja el római eredetűnek". A kisebbik vonalat hunkorszak utáni germánnak, a nagyobbikat szarmatának mondja, térképet nem közöl, 168 de több keresztmetszetet . Erre az év végefelé Dudás Gyul

a válaszolt. Hibájául rója fel Fröhlichne

k hogy a sáncoknak csak egy részét járta be és. nem ad neki abban igazat, hogy az árok hol az egyik, hol a másik olda/ / / Ion van, mert igenis mindig az E-i oldalon talalhato. Ugyanígy a kronologiában sem tudnak megegyezni. Fröhlic

h Újvidéknél vizsgált meg egy castrumot, azt földből készült akolnak találta és igy az ottani sáncot nem fogadja el római eredetűnek, további castrumokat viszont nem vizsgált 169 meg. Fröhliche

t végül is felületesnek tartja . Fröhlic

h pár nap múlva