NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
. - 24 válaszolt erre, álláspontjai mellett továbbra is kitart és a felületesség vádját visszafordítja Dudá s felé. Az Újvidék melletti táborral kapcsolatban azonban adós maradt a válasszal"'' 167 / 1888-ban az aradmegyei szentannai, már emiitett földvárban Török Auré l neves antropológus végzett ásatást egy aranylelettel kapcsolatban. A sáncnak egy részét is feltárta az égetés megvizsgálása eéljá172 / ból , de az, eredmény nem ismeretes. A Felvidéken Mednyánszky Dénes földbirtokos kapcsolódott be a fölvárkutát ásba. A Vág mentéről részletes leirást közöl különböző régiségekről, többek között földvárakat, kősáncokat is ismertet, de különben nem foglalkozik velük. Emliti, hogy az irodalom Trencsénmegyéből eddig tizenhetet ismer, ő még tizenkettőt gyűjtött hozzá. Ebben az közleményben azonban csak négyről emlékezik 173 meg Ebben az évben vonult be az irodalomba a soproni Várhegy (Burgstall) földvára is. Bell a Lajo s soproni tanár már előző évben megkezdte az itteni kutatásait, de akkor még csak a sirhalmokkal foglalkozott, az 174 erődítést csak röviden leirja . Később is jóformán csak a sirhalmokkal törődtek, a telepen alig történt kutatás. 1888-ban a sirok mellett a telep belsejében történt rövid ásatás*^. Az Orsz. Rég. és Embertani Társulat ezévi okt. 30. -i ülésén Boncz Ödö n jogtudor a középkori várépitésről tartott előadást, melyben hangsúlyozta, hogy a kővárak már a tatárjárás előtt is előfordulnak, pedig e fel1 176 fogás ellenkezője még mindig el van terjedve 177/// / 1889-ben több ásatásról is olvashatunk. Tolnamegyében Wosinsky Mó r a rá jellemző alapossággal kutatta át a kölesdi többrészes kisméretű földvárat és bronzkori mészbetétes edényeket hozott a felszinre. Az erőditmény jellegével most nem foglalkozott, de a várról jó térképet 178 // közöl . Rudolf Vi rcho wot volt alkalma kalauzolni a lengyeli erőditi ményben, a német tudóst azonban elsősorban az embertani ahyag érdekel179 te . • A Tisza mellett az alpári földvárról Farkas Sándo r szentesi gyógyszerész ad hirt, ahol kisebb ásatást is végzett és megállapitja a rétegekből, hogy hosszü ideig lakták, de a mi szempontunkból nem közöl adatókat. 180 1 •
