NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 20 az év végén Szendrei (Wagner) Jáno s általában borsodmegyei régiségekről értekezett, melynek keretében hosszasan foglalkozott a Csörszárkokkal is. Nem tartja sem hun, sem avar, vagy római eredetüeknek. Az avarokkal a sangalleni szerzetes alapján hozzák kapcsolatba, pedig tévesen. Szendrei kilenc megyében vizsgálta meg ezeket, de nem koraiakban haladnak, hanem egymástól szögalakban térnek el. Végül is Ázsiából betörő bronzkori népektől származtatja, egyedül a "gyürüvárakat" fogadja el avar eredetüeknek^^, 137/ / // / 1881-ben a váci Pogányváron volt ásatás a régészkedő laptulajdonos, de korán elhunyt Varázséji Gusztá v és Szinte Gábo r váci rajztanár részéről, sok cserepet, hamut és égett réteget találtak. Utóbbi egyébként a Csörszárkot kutatta Vác környékén és igy akadt rá a Pogányvárra^^. Beregmegyéből ismét Lehoczky Tivada r emlit egy hosszanti erődvonalat — ^^ és egy sáncvárat, előbbieket a bronzkorba keltezve . Az országos Rég. Társulat elnöke és titkára turócmegyei földvárakat néztek meg^^, erről az útról azonban semmi részletet nem tudunk. Somogymegyéből Melhard Gyul a kath, pap, aki ezekben az években Kaposváron volt, ismertet négy sáncvárat, melyek közül a Marcali mellettit két évvel korábban meg is ásatott. A kisméretű dombot sánca ellenére nem tartja védelmi műnek, hanem áldozóhelynek, amihez a fentebb már 141 emiitett kőszegi Oházat hozza analógiának 1882-ben Hőke Lajo s irt megint hosszabban a sáncvárakról. Korábban már többször is emiitettek mellett néhány ujabbat is felhoz, (sajnos túlságosan szűkszavúan), annak jeléül, hogy idős kora ellenére sem szűnt meg 142 a sáncokat kutatni . Wosinsky Mó r, ezekben az években a tolnamegyei Lengyel község plébánosa, megkezdte a hires lengyeli földvár ásatás át * ^. 144 1883-ban Márki Sándortól , aki akkor már Aradon volt, olvashatjuk az aradmegyei szentannai "avar-ring" részletes leirását, nagy kár, hogy rajzok nélkül. Márki igen alapos kutatást végzett a környéken, igy a közeli Ördögárkával is foglalkozik, a sangalleni barát leirása természetesen itt sem hiányzik. Még nyelvészeti fejtegetésekbe is bocsátkozik 145 / / és az avarokat igyekszik kimutatni . Ezt az értekezést különben az Orsz. Rég. és Embertani Társulat 1882. október havi ülésén Torma Károl y olvas ta fel, egyúttal felhivta a figyelmet a földvárak fontosságára, Ezzel kapcsolatban szóba került a bihari vár ásatása is, melyre az akkor már Nagyvá-
